Earl grey-s cookie és a Gyömbéres cookie

2013. január 31. - fincsanindzsa

Még ugyan a hétvégi Szimpla Vásárnapi bejegyzésemmel adósotok vagyok, de előbb-utóbb ez is a helyére fog kerülni.

Egy ottani íz-élményem szeretném Veletek megosztani, amit most kísérletezek ki éppen és mire megírok a posztot, már ki is vehetem a sütőből. Két gyengém van mostanában: az egyik a Dobos torta (világ életemben gyűlöltem pedig) és az aprósütik. De a lehető legegyszerűbb verzióban. Linzer lekvárral és egy kis dióval, vagy a hógolyó. Azonban két olyan finomságot találtam a hétvégén, amiről napok óta álmodozom.

Kihasználva, hogy nem hoztam ma haza munkát és a fáradtságtól a futópadról is leájultam volna, ezért úgy döntöttem végre megcsinálom a sütikét. Mert a sütés, bármilyen fáradt is vagyok, őrülten kikapcsol.

Az egyik finomságról csak egy szót ejtenék: nutellával összeragasztott linzer, aminek a tetején egy fél dió van.

De ami ennél is jobban bejött, az egy minimál stílusú cookie. Méghozzá egy igazán extrém ízpárosítással. A tésztába Earl grey teafüvet kevertek és úgy sütötték meg a kis lapocskákat.

Tipikus helyzet, amikor keresgélem a recepteket, valahogy sosem jön szembe, amire vágyom. Ez olyan, mint a cipővásárlás. Néhány éve be akartam szerezni egy gyönyörű kék magassarkút, de sehol nem találtam, csak a szemem előtt élt vadul. Aztán 2 év (!) után végre megtaláltam.

A recept keresésére nem szántam ennyi időt, hanem találtam egy jó alapot, majd nekiálltam tesztelni. És végül ez lett belőle:

Hozzávalók:

30dkg liszt
15dkg kristálycukor (bár én most nyírfacukrot használtam)
1 tojás
1ek.joghurt
16.5dkg vaj
csipet só
csipet sütőpor
2 citrom reszelt héja

2-3tk. Eary Grey szálas teafű

Gyömbéreshez:
2-3 marék mandulaszelet
3 cm nagyságú gyömbér reszelve

A vajat olvasszuk meg, közben mérjük ki a többi hozzávalók. A lisztet, a cukrot – most nyírfacukorral próbáltam ki, kíváncsi leszek milyen lesz az íze – a tojást, a sót, a sütőport keverjük össze, reszeljük hozzá a citrom levét, majd a felolvasztott vajat is.

Ha igényli a tészta – nem tapad össze rendesen – akkor 1 evőkanál joghurtot tegyünk hozzá. Ha még mindig nem az igazi, akkor apró mennyiségeket adjunk hozzá. Ne essünk túlzásokba, mert akkor túl lágy lesz.

Ha teljesen összeállt a tészta, akkor keverjünk bele teafüvet. Ha nem tartjuk elegendőnek a 2-3 teáskanálnyit, szórhatunk még hozzá.



Most úgy csináltam, hogy a tésztát két részre szedtem szét és az egyik gombóchoz a teafüvet kevertem, a másikhoz pedig egy kb. 3centi nagyságú gyömbért reszeltem, és azt dolgoztam bele.

Végezetül fóliába tekerve a hűtőbe rakjuk egy 30-40 percre, hogy megdermedjen.

Mivel lusta voltam elmosni a gyúródeszkát, ezért úgy döntöttem, hogy sütőpapíron fogom kisodorni a tésztát. Ez azért is volt jó, mert így nem kellett lisztet rakni a tészta alá, hogy ne ragadjon le.

3_20.JPG

Kb 4 centis átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, majd a tetejét megszórjuk mandulaszeletekkel. Csak a gyömbérest, hogy ne legyen az ízek kavalkádja.

2_28.JPG

A sütőt 180 fokra állítsuk és kb. 10 perc alatt világosra sütjük.

A második tepsit alacsonyabb hőfokra tettem: 170 fokon sült 15 percig.

Egy adagból, kb. 50 darab sütike készül.

4_17.JPG

Fém- vagy műanyag dobozban tároljuk, így jobban eláll és nem szívja meg magát nedvességgel.

A reggeli kávé mellé nagyon finom! De önmagában fogyasztva rágcsának is bejön :)

5_10.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://fincsa-nindzsa.blog.hu/api/trackback/id/tr145054029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.