Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó, gyerekkoromban a nagyim mindig ezt mondogatta. Én pedig ígértem a focaccia mellé egy csudiszupiklassz kísérőt.
Csudajó ötletet láttam a Tasty-n és épp ideje volt, hogy kipróbáljam ezt a tüneményt. Nekem speciel nincsenek fém muffinformáim, de feltaláltam magam, és a szufléformákkal játszadoztam egyet és találtam ki, hogyan is tudom megvalósítani, amit szeretnék. Ennek a "köretnek" már volt egy korábbi elődje, de a túl sok tojás miatt majd' éhen haltunk mire elkészült. Itt viszont tényleg egy rövidebb lélegzetű "melóról" van most szó.
A mennyiségek miatt kérem szépen elnézőek lenni, lehet hogy ez az adag valakinek a fél fogára sem elég, így lehet duplázni. :)
Hozzávalók(2 fő részére)
4 tojás
1,5 zsemle
4 szelet bacon
sajt
zöldfűszerek (bazsalikom, snidling, petrezselyem)
só
csepp teavaj
Először azon gondolkoztam, hogy én bizony nem veszek azért toastkenyeret, hogy a szufléformával kiszúrjam az alaphoz szükséges formát, ugyanis a zsemlét egy sokkalta jobb megoldásnak véltem. És jelentem, bejött. Ma egy centiméter vastagságúra szeleteljük el a zsemlénket, a tetejét és az alját ne használjuk fel, én legalábbis nem tettem. Nagy valószínűséggel még a zsemle héját is le kell vágnunk, hogy gond nélkül behelyezzük a szufléformába.
Mielőtt ezt megtennénk, két dolgot tegyünk meg:
1. a sütőt 220 fokra melegítsük fel (nem fog szétrobbanni a szuflé forma, bármennyire is rettegtem én is tőle)
2. vajazzuk ki a formákat, tetőtől-talpig.
A vajazás után helyezzük el a kivágott zsemleszeleteket a formákban, egy-egy bacont pedig óvatosan tekerjünk a zsemle köré, mintha ez lenne az ételünk pereme. picit nyomkodjuk le az alját, hogy a zsemle melletti légüres teret is kitöltse. Ez azért fontos, mert így biztosan nem fog lefolyni a tojásunk.
A zsemlére szórjunk egy kevés sajtot, pikánsabb, ha füstölttel készítjük, de bármilyen, az ízlésünknek megfelelő sajt kiváló erre a célra. Üssünk minden formába egy-egy tojást, sózzuk meg, majd az apróra vágott zöldfűszereket keverjük össze és szórjuk rá a tojásra.
Mint aki dolgát jól végezte, tegyük a sütőbe és kb. 10 perc alatt készre sül - látni fogjuk, ahogy a tojásfehérje fehér színt ölt.
Szedjük ki a sütőből, hagyjuk hűlni pár percet és egy ételcsipesz/-fogó segítségével lazítsuk fel az oldalát, majd óvatosan emeljük ki. A második-harmadik műveletnél már ráérzünk az ízére és egyre szebben fogjuk tudni kiemelni, anélkül, hogy elszakítanánk a bacont, kinyomnánk a tojást, vagy összetrancsíroznánk a zsemlét.
Én imádtam a focaccia mellé is, de egy lazulós hétvégi reggeliként, frissen facsart narancslével, mindent visz.