Eperszezon - 3. fejezet: Vaníliás eperlekvár

2020. június 20. - fincsanindzsa

Mivel a recept a szombati piacnapon kerül ki, így aki kedvet kap tőlem, ugorjon ki gyorsan a piacra, le ne késsen a legszebb portékákról! Tényleg nagyot mentem a napokban ezzel az eperrel. Jó áron és szépen sikerült beszereznem és most ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy lekvárt főzzek. Vagy 8 éve nem álltam neki és anyukám finomabbnál finomabb lekvárjaiból kaptam, de az eper mellett nem lehet csak úgy elmenni. Annyira sokoldalú! Ezt tényleg szívesen kenem mindenre, bár most elsősorban magában kanalazgattam és a tejberizsre használtam ízesítésként.

Nem egy időigényes program, azonban a konyha utána úgy néz ki, mint egy háború-sújtotta övezet.

Hozzávalók

1,8kg (ebből a csumázás és a minimális nasizás után 1,5 kiló maradt)
1,5 csomag Dr. Oetker pektin
15dkg nádcukor
1 hangyányi citromsav
1 friss vaníliarúd kikapart magva

Kalória: 1084
Fehérje: 12.6g
Zsír: 8.4g
Szénhidrát: 252.8g

A tejberizsre 20 grammot tettem mindössze, így öröm járta át a szívem, amikor megláttam, hogy ez csak 14 kalória, 3.2g szénhidráttartalommal.

 img_3045.jpg

Az epret csumázzuk ki, mossuk meg, csöpögtessük le róla a vizet és negyedeljük el. Az első adagot felezve csináltam, így abban egy picit bele kellett "nyúlnom" botmixerrel, mert túlságosan nagy darabok voltak benne. Aki viszont azt szereti, ha sok-sok eperfalattal találkozik, nem csak a dzsemes résszel, akkor csak felezzétek.

img_3026.jpg

Adjuk hozzá a  pektint - először egy tasakkal adtam és a vége felé adtam még egy felet, mert úgy láttam nem sűrüsödik eléggé - cukrot, kezdetben csak 10 dekát - bár azt, hogy mennyi cukrot adunk hozzá nagyon szubjektív, hiszen az az eprünk édességétől is nagyban függ. Hogy igazán kihozza a színét, egy pirinyó citromsavat is adtam, azonban azt tapasztaltam, hogy így igényli a 15 deka cukrot, mert a savanykás ízt kompenzálni szükséges.

El ne feledkezzünk a vaníliarúd kikapart beléről! A maximális kihasználtság érdekében, a vaníliarúd héját dugjuk a cukorba, hogy istenien természetes és intenzív vaníliás cukrot kapjunk.

img_3039.jpg

Forraljuk fel folyamatos kavargatás mellett. Már jártam pórul azzal, hogy a forrás után túl hamar tettem üvegekbe, így most bölcsen anyukám "kanálpróbás" tanácsát követtem: Ahogy érezhetően sűrűsödött, kiszedtem belőle egy kanálnyi mennyiséget, megvártam, hogy kihűljön. Nagyon-nagyon bántam, hogy néhány alkalommal meg kellett ismételnem, mire elérte a számomra tökéletes állagot. 

Ha úgy érzitek, túlságosan darabos, botmixerrel pürésítsétek és főzzétek tovább.

Amíg vártam, hogy besűrűsödjön, egy tepsit felöntöttem vízzel, és az előzetesen forró vízben alaposan kimosott üvegeket, majd beleállítottam. A tepsi alatt meggyújtottam a "gázt" - villanytűzhelyem van és azon is tökéletesen működik - és felmelegítettem a vizet. Ez ugye arra jó, hogy elkerüljük az üveg megrepedését, amikor a forró lekvárt beletöltjük.

Miután üvegbe töltöttem a lekvárt és rácsavartam a tetejét, fejreállítottam néhány percre, majd hagytam kihűlni.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fincsa-nindzsa.blog.hu/api/trackback/id/tr5615886506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.