Fincsa-nindzsa

Egy maréknyi pisztácia

2020. július 24. - fincsanindzsa

Ha croissant, ha fagyi, ha olajos magvak, akkor a legkedvesebb számomra a pisztácia. Krém formájában 5 évvel ezelőtt találkoztam vele egy német áruházláncban. Azóta se tudom kiverni a fejemből azt a selymes és sűrű nyalánkságot.

A napokban meglátjátok hogy a mag-vaj láz picit beszippantott és "háziasítottam" az összes finomságot, amiből néhanapján kanalazgatok. Nem mondom hogy fillérekből, azonban adalék és tartósítószer-mentesen, könnyedén el tudjátok készíteni otthon, Ti is. Ne tévesszen meg titeket az sem, hogy nem gyönyörű zöld színe lesz, mint amit kereskedelmi forgalomban kaphattok.

Gondolkoztam egy picit, hogy héjas vagy héj nélkülit szerezzek-e be, de végül a héjas és sós mellett döntöttem. 20dkg pisztáciának mindössze 10-15g a héja, így sokkal költséghatékonyabb, mint gondoltam.

Hozzávalók (kb 2-2.5 deci mennyiséghez)

200g héj nélküli pisztácia (nekem a sós jön be)
2 ek. agaveszirup
(0.5tk. kókuszolaj)
1dl növényi tejszín

Tételezzük fel, hogy ezt a mennyiséget nem egyszeri nekifutásra fogyasztjuk el, hanem 20 adagot ki tudunk belőle préselni. (Egy teáskanálnyi adag kb 10g)

Ebben az esetben:

Kalória: 51
Fehérje: 1.3g
Zsír: 4.1g
Szénhidrát: 1.9g

Ha az egészet megesszük egy kisebb fajta sokkra készüljünk:

Kalória: 1011
Fehérje: 26g
Szénhdirát: 38.7
Zsír: 82g

img_4485.JPG

(a kanálban a tejszín nélküli sűrű állagot láthatjátok)

Az elején csak azt terveztem, hogy a pisztáciát egy csepp sóval fogom vajjá aprítani, ahogy a földimogyoróval is tettem, azonban ez teljesen másképp viselkedett. Túl sűrű massza volt, amin csak a tejszín segített. Nem akartam bele gyorsan romlandót, kókusztejszínt meg végképp nem, hiszen ennél sosem lehet tudni, mennyire érezhető a kókuszos ízvilág. (Valószínűleg nagyon, ami a bounty-hoz jól is jött).

Szóval először is, a héját eltávolítottam, majd egy felforrósított serpenyőben, 4-5 perc alatt megpirítottam a magvakat és hagytam kihűlni.

A hiper-szuper - legalábbis egyelőre jól szuperál, azon kívül, hogy baromi hangos - konyhai vackomat hívtam segítségül, ami zseniálisan elbánik a magvakkal. (Talán egy aprító vagy blender. Egy fontos dolgot kell róla tudni, nagy teljesítményű, akivel még tahinit is tudok készíteni) Beletöltöttem az összes pisztáciát majd aprítottam és aprítottam. Mondtam már? Aprítottam. Kb 5 percig. Apróbb szünetekkel, amíg az edény faláról lekapartam a porrá őrölt pisztáciát, majd később a masszát, ami a krém kezdetleges verziója volt. Egészen addig járassuk a gépet, amíg krémszerűvé áll össze a pisztácia. Ha úgy érezzük, nem elég édes - mert nem lesz az - adjunk hozzá egy kis agavészirupot. Egy teáskanálnyival kezdtem, de igényelte a két evőkanálnyit. 

Sajnos nem olyan lett, mint ahogy az a lelki szemeim előtt élt. Se nem olyan szép zöld, se nem olyan krémes és sűrű, így ezt a problémát orvosolnom kellett. Azonnal. Két verzió volt itthon: kókuszkrém és a schlagfix vegán habkréme. Az  utóbbira szavaztam a semleges íze miatt. Először csak fél decit terveztem felhasználni hozzá, azonban kellett még egy fél decinyi a tökéletes állag eléréséhez.

Ehhez felforraltam a tejszínt, majd egy szilikonos habverővel csomómentesre kevertem benne a pisztáciakrémet. 

img_4499.JPG

Veszélyesen finom! A szekrényt lelakatolni feltétlenül szükséges!

Ne felejtsétek el a szomszédot kiengesztelni, ugyanis rettentően hangos a procedúra!

A bejegyzés trackback címe:

https://fincsa-nindzsa.blog.hu/api/trackback/id/tr8516045180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása