Mint ahogy tegnap beharangoztam, elindítom a Reggeliző sarok kis túlzással „rovatnak” is nevezhető ajánlómat.
Mivel a drága férjem szórakozni ment, ezért magányomban volt időm böngészni és elveszni a nem is olyan kicsi kínálatban. A nagy piackutatásban, az első hely, amire a választásom esett az a Fruccola volt a Kristóf téren. Képek alapján szép zöld, színes, valahonnan már nagyon ismerős, de akkor még nem tudtam honnan, honlapja roppant informatív: http://www.fruccola.hu/. Gyorsan küldtem egy emlékeztetőt a férjemnek, hogy holnap reggel frissítő reggelire invitálnám, ha nem alszik túl sokáig, és egyéb programokat is szerveznék hozzá.
Valahogy fél tíz magasságában értünk be a városba, akkor már nagyon izgatott és roppant éhes is voltam, hiszen direkt nem reggeliztünk, ha már úgyis oda tartunk.
A helyet már messziről kiszúrtuk, hiszen a tekintetet is magához vonzza. Belülről roppant tágas, szellős, modern, de mégis otthonos.
Az első, amit meglátunk, ha belépünk egy hatalmas választékból álló szendvicspult, ropogós, friss bagettekkel, ciabattákkal, sokféle ízesítéssel a tojáskrémestől a pármai sonkásig. Mivel annyira lenyűgözött a választék, arra nem is emlékszem, csak zöldséges van-e a vegák kedvéért, de úgy gondolom, ez pont nem az a hely, ahol nem gondolnak mindenkire.
Short in brief, a szendvicsválaszték, bár én jóval többre emlékszem:
http://www.fruccola.hu/menu/menu-sandwich.pdf
Nagyon segítőkész és mosolygós pultoslány fogadott minket, aki kellő instrukciót adott, mikor látta, hogy tanácstalanok vagyunk. Annyi mindenből lehet reggelire választani, hogy szívünk szerint az étlapot végig is ettük volna, ha fér belénk legalább annyi. Még szerencse, hogy ketten voltunk, így legalább kétfélét is le tudunk tesztelni egy-egy alkalom alatt. Hangsúlyozom a legalább szót, ugyanis repetagyanús volt a választék.
Szombatra külön menü van, a holnapon a „villásregi” menüjét mindenki megtalálja:
http://www.fruccola.hu/menu/menu-brunch.pdf
Legalább öt perc tanakodás után végül meghoztuk a nap egyik legmeghatározóbb döntését és Gábor fűszeres paradicsomragus omlettet evett, én pedig pármai sonkás bagettet, hozzá pedig café lattét ittunk.
A legnépszerűbb reggelijük a betérők körében az omlettek, így legközelebb a lazacosat vagy a spenótos-kecskesajtosat fogom megkóstolni, amit kifejezetten ajánlottak a figyelmünkbe.
A fizetés nagyon jópofán ki van találva, hasonlóan működik, mint a Vapiano-ban – lehet, nem járunk túl sok helyre? - majd végig kell ballagni a salátás pult előtt, ami egy igazi kánaán. A salátás pult egyfajta mézesmadzagként működik, hatalmas önerő kell hozzá, hogy ne kérjek egy extra adag salátát is a fizetés előtt, de végül meggyőzöm magam, hogy mindent a maga idejében fogyasszak el, és különben is lesz még erre lehetőség, mert ide tutira nem most jöttünk utoljára.
De ha elidőzünk a salátánál egy percre, akkor az alap zöld salátához mi állítjuk össze mit szeretnénk plusz feltétként kérni a paradicsomtól a garnélarákig bármit, különböző árkategóriákba sorolva:
http://www.fruccola.hu/menu/menu-salad.pdf
Átlagban 1500 és 2000 forint között ki lehet hozni egy jó adag salátát, ha 3-5 plusz feltétet kérünk.
Ha nem kávéztunk volna, akkor tutira valamilyen frissen facsart nedűt rendeltem volna, preferáltan több gyümölcsből összegyúrva.
Dobpergés, fizetés, majd végre eljött az első harapás ideje, miután végre találtunk ülőhelyet.
Nem tudom milyen bagettet sütnek, ők készítik-e háznál, vagy előfagyasztottat vásárolnak, de Franciaországban és a Délifrance termékei között ettem még csak ehhez hasonlóan finomat.
Ropogós, friss, sokmagvas, ám nem karcolja szét a szájpadlást, az ízek remek összhatása, …lenyűgözött.
Aztán meg kellett kóstoljam Gábor omlettjét is, amit nagyon hamar szervíroztak, forrón, gőzölögve. Mivel még nem tudtam mit kért, meglepetésként ért a paradicsomos ragu, amit eddig csak spagettihez ettem volna. Nekem nagyon ízlett, azonban Gábor egy sokkal szemléletesebb leírást adott róla – nem hiába a gasztro múltja.
Idézem: Az omlettből nagyon jól kiérződött a bazsalikom íze, nem volt olajos, jól átsütötték, lágy volt, könnyű a paradicsomragu nem volt savas, nagy adag volt, hiszen három tojásból készült. Összegezve nagyon elégedett volt vele. Plusz, egy fél bagett is járt a tojáshoz.
Várhatóan nem tudtunk megállni itt, és Gábor végül megkóstolta a csirkés-mustáros bagettet is. Az ízvilága szuper volt, a saláta nagyon friss volt benne, a bagett friss volt, azonban két észrevétele akadt vele kapcsolatosan: a mustárt még igényelt volna és a csirke nem volt megfelelően elosztva a bagettben.
Ücsörögtünk még egy keveset, én szemezgettem a brownie-val, de végül nem csábultam el, mert a latte elég édességet biztosított számomra. Nagyon tetszett, hogy barna cukorral szolgálják fel a kávét. Piros pontot érdemel.
Menet közben kiderült, hogy az egyik pultos lánnyal együtt voltunk a Chefparade-ban bonbonozni és hogy miért is volt számomra ismerős a Fruccola: aki nem tudná, vagy nem jutna az eszébe, ahogy velem is megtörtént, az Arany János utcában is megtalálhatóak, a metrótól kb. 1 saroknyira.
Legutolsó gondolatként pedig érdemes tudni, mikor is térhetünk be hozzájuk:
Az Arany János utcai, kisebb, családiasabb üzletében hétfőtől péntekig reggel 7 és este 7 között vár Mindenkit a Fruccola csapata, akiknek a szorgos, dolgozó hangyák az elsőszámú célközönsége.
A Kristóf téri, ami a belvárosi turisták kedvelt helye is lehet pedig hosszabb niytvatartással hétköznap reggel 7 és este 8 között, szombaton pedig reggel 8-tól este 8-ig várja a megéhező, megszomjazó vendégeket.
Legeslegutolsóként pedig külön köszönet a csapatnak: ilyen helyes, kedves, mosolygós, mindenben a vendég segítségére siető team-et kevés helyen látni. Abszolúte értik és érzik, hogy akkor lesz még felkapottabb a hely, ha nemcsak az ételek minőségével, hanem a kiszolgálással is elégedetten távoznak az emberek.
További sok sikert kívánok és még sokszor látjuk egymást!
