Jókai bableves á la Mamma avagy Lajos Mari

2018. október 21. - fincsanindzsa

Nem vagyok egy nagy leveses, de néha elkap a gépszíj és akkor főzök vagy 6-7 litert. Csak úgy önvédelemből. Ebből is a krémlevesek és a babgulyás a kedvencm, mert az olyan jó sűrű és ízes. 

Mostanában többször couchsurfingeltem, aminek az a lényege, hogy külföldieket fogadsz a lakásodban, töltesz velük egy kis időt, csavarogtok, beszélgettek, kinek mi fér bele a menetrendjébe. És ha te külföldre mész, akkor Te is élhetsz a rendszerben mozgó külföldiek vendégszeretetével. Mivel szeretik ilyenkor kipróbálni a helyi ízeket, mindig valami finomsággal kedveskedek nekik. Az abszolút kedvenc a jókai bableves túrós palacsintával. Ennél hungarikumabb dolog már csak egy pálinkás aperitívvel kerülhetne az asztalra.

Hozzávalók (ennek bizony nincs mértékegysége)

A leveshez:
1 szép formás füstölt csülök (olyan 1,5 kilós kiszerelésben)
30dkg tarkabab
2 fehérrépa
3-4 sárgarépa
zellerzöldje
1/2 karalábé
1/2 zellergumó
2 fej vöröshagyma
1 hegyes-erős paprika
1 paradicsom
3-4 babérlevél
3-4 gerezd fokhagyma
egész bors

5-6 evőkanál liszt
zsiradék
2 gerezd fokhagyma
1tk. pirospaprika

tejföl

A csipetkéhez:
10 dkg liszt
1 tojás

 

img_6416.JPG

Szeretem a csülköt külön megfőzni, órákon keresztül, amíg a csontról leválik a hús. A fazékba annyi vizet engedek, hogy ellepje a csülköt. Teszek hozzá néhány babérlevelet, néhány szem borsot, egy fej, a héjától megszabadított vöröshagymát, fokhagymagerezdeket és csak főzöm. Közben a babot beáztatom. Ergo megy a babázás, amíg fő a csülök.

img_6998.JPG

Ha a csülök megfőtt, fel szoktam darabolni, levágom a bőrét, ami persze az úri kutya eledele lesz a csonttal együtt. Szóval boldogság lesz mindenki pocakjában. Itt szokott az ember egy hibás lépést elkövetni. A csülök vize fontos kellék! Eszedbe ne jusson kiborítani! A lé felével szoktam felönteni a babot, majd vízzel nagyjából felengedem a fazekat, ami vagy 6 literes, bár sosem néztem. Aztán visszateszem a csülökdarabokat is. Ehhez jön az összes megpucolt zöldség: A karalábé, a zellergumó, a fehérrépa, egy újabb fej vöröshagyma és egy paradicsom egészben. A hegyes erős karikázva, a megtisztított sárgarépával együtt. Ebben az adagba is teszek babérlevelet, borsot, fokhagymát és utána alaposan megsózom. Fedővel lefedem és csak hagyjuk rotyogni, érni az ízeket.

img_6372.JPG

img_6387.JPG

Amikor a bab már majdnem teljesen megfőtt egy lábosban rántást készítünk. Én szeretem ha a leves sűrűbb, ezért ha nem elég az 5-6 evőkanálnyi liszt én bizony még 3-4-gyel felhúzom. Szóval a lisztet a felmelegített zsiradékon megpirítjuk, takaréklángon csomómentesre keverjük. Ehhez nagyjából hasonló mennyiségű zsiradék szükséges. Aztán nyomjuk bele a fokhagymát és a pirospaprikát is kanalazzuk hozzá. Vigyázzunk! ha a paprika belekerül, könnyű megégetni, így kesernyés íze lesz a művünknek. Én a levesből szoktam hozzá levet kanalazni, és minden egyes kanál után alaposan összedolgozom. Ezt addig ismétlem, amíg kellően folyékony állagú nem lesz a rántás. Végül a leveshez adom. Ha még így sem elég sűrű, akkor néhány kanálnyi liszttel a műveletet ismételjük meg. 

Utolsó előtti lépésként kanalazzuk 2-3 esetleg négy kanál tejfölt a levesbe, majd a csipetkét kézzel szaggassuk bele, amit már előzetesen homogén tésztává gyúrtunk.

Persze a leves igazán friss, omlós, meleg kenyérrel az igazi, amitől mindig rosszul leszek, de egy ilyen fejedelmi lakomáért minden áldozatot meg kell hozni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fincsa-nindzsa.blog.hu/api/trackback/id/tr7714297549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.