Már hónapok óta tervezem, hogy kipróbálom a házi nutellát, amit inkább törökmogyorókrémnek neveznék. Ha a magvajak között kellene rangsorolnom, ez éppenhogy a dobogón marad, hiszen picit csalódás, hogy nem tudtam azt az ízvilágot visszahozni, amit a Nutella ad.
Hozzávalók:
250g törökmogyoró
2 ek (kb 20g) agavészirup
20g holland kakaópor
20g kókuszolaj
(legközelebb egy deci növényi tejszínt is kap, mert akkor biztosan sokkal krémesebb lesz)
Mivel ez volt az első magvaj próbálkozásom, azt gondoltam kis naivan, hogy a kókuszolajtól majd krémesebb lesz. (Míg e sorokat írom, nem hagyott nyugodni a dolog és felhasználtam a pisztáciakrémből maradt növényi tejszínt, vajon milyen lesz tőle. Nem lett rossz. Persze sokkal krémesebb, azonban így javasolnék még hozzá némi édesítést. Kezdetben egy evőkanálnyi mennyiségben.)
Ahogy már a bevett protokoll zajlik:
Magot megpirít, aprítóban finomra, majd krémesre darál. Ehhez sokkal több időre volt szükség, legalább 8-10 percre. Amikor elkezdett krémesedni, adtam hozzá kakaóport, agavészirupot és kókuszolajat. Sokkal szilárdabb lett az állaga, mint a másik kettőnek, talán ezért is adtam hozzá kókuszolajat.
Alapvetően finom, főleg banánkenyérre kenve, jó vastagon persze: https://fincsa-nindzsa.blog.hu/2020/06/29/a_banankenyer_tragediaja_2_felvonasban