Napok óta ezen pörgök, hogy én bizony a gyerekkort idéző gyümölcsmártást szeretnék enni. Ez is a rettegős listára került, aztán kiderült, hogy nagyjából 2 perc varázslással kivitelezhető, miután kimagoztuk a meggyet.
Ha szerettétek gyerekkorotokban, akár krumplival. és hússal, de csak magában is fogyaszthatjátok, ahogy én is tettem. A biztonság kedvéért teszteltem simán "meggymártásként", de főztem hozzá krumplit is és egy steak sütöttem mellé. Hát mit mondjak. A három elem külön-külön sokkal finomabb. És gondoljatok bele! Régen, ha jól emlékszem, még zsemlemorzsát is pirítottak hozzá az igazán elvetemültek.
Szóval, ha bíztok bennem - miért is (ne) tennétek - hideg meggymártásként fogyasszátok a meleg nyári napokon, vagy a sűrűsége miatt meggyjoghurtnak is beválik.
Hozzávalók
700 gramm meggy (én nem magoztam ki)
víz
4-5 egész szegfűszeg
mokkáskanálnyi fahéj
3 ek. cukor (1-gyel indultam neki, de akkor meg a tejföl íze érződött ki nagyon)
1 kis pohár tejföl
1,5 evőkanálnyi liszt
A meggyet megmossuk, majd egy lábosba annyi vízzel felengedjük, hogy épphogy ellepje a víz. beletesszük az egész szegfűszeget, a fahéjat - a fahéjból lehet, hogy több kell, mindenkinek az ízlésére bízom. Kezdetben egy kanál cukorral édesítsük, majd ha behabartuk (ergo a lisztes tejfölös egyveleget is belekevertük a levesbe) mehet hozzá még cukor, ha nem találjuk elég édesnek az ízét.
Miután felforraltuk a meggyet, egy kis edénybe kanalazzuk bele a tejfölt és szilikon habverővel keverjük csomómentesre a liszttel. A levesből kanalazzunk néhány kanálnyit a tejfölre és keverjük össze alaposan a tejföllel. Még adjunk hozzá jó pár kanálnyi mennyiséggel és keverjük homogénre. Erre azért van szükség, hogy ne ugorjon össze a tejföl a hő hatására és nézzen ki úgy a leves mintha .... (a képzeletetekre bízom)
Majd ha már kellően folyós lesz a habarás - magyarul a liszt és a tejföl egyvelege - akkor óvatosan keverjük a leveshez és kavarjuk meg egy picit, végül forraljuk fel újra, hogy jól besűrűsödjön.
Főzhetünk hozzá krumplit és marhahúst is, de ezt mindenkinek az ízlésére bízom.
