Spenótos-ricottás ravioli hozzávalói:

ugyanannyi spenót és ricotta v. túró
1 tojás
dió/szerecsendió
parmezán
só
bors/fokhagyma igény szerint

Diómártás hozzávalói:

tej és száraz kenyér ugyanolyan arányban (csak kenyérbelső) – összesen 600 g
500g dió
parmezán
100g olivaolaj
só
fokhagyma

Derelyevágó
pici víz a tészta ragasztásához

Tésztának ugyanazt az alapot használjuk, mint a tagliatelléhez, azzal a különbséggel, hogy a spagettinek valót 8-ason szoktam kinyújtani a géppel, míg a raviolinak valót picit vastagabbra hagyom, ezért csak a 7-es fokozattal megyek át rajta utoljára (kb 1-2mm vastagságú). Az alaptészta receptjét „Alaptészta” címszó alatt megtaláljátok a posztok között.

Ami még szükséges hozzá, a nagyi féle derelyevágó, amivel a megtöltött tésztát összetapasztjuk és kockákra vágjuk.

A diómártást elkészíthetjük az előző estén is, hogy az ízek jól összeérjenek, de ha az utolsó pillanatban találjuk ki, mi legyen a menü, akkor frissen készítjük, hisz túl sok választásunk nincs.

Darálóval vágjuk apróra a tej, kenyér és a pucolt dió egyvelegét. Reszeljünk hozzá parmezánt, ízlés szerint (én imádom, ezért bármennyit képes vagyok felfalni). Adagoljuk hozzá az olivaolajat is, és ízlés szerint sózzuk, fokhagymázzuk, adjunk hozzá szerecsendiót is. Ha túl sűrű, egy kis tejjel javíthatunk az állagán.

A spenótos töltelék nagyon hamar elkészül, ezért előtte tegyünk fel forrni vizet. Csak forrás közben rakjunk bele sót, olajra nincs szükség, mert nem fog összeragadni a tésztánk.

Hasonlóan készül, mint a fasírozott, csak az alapanyagok mások. Ha van lehetőségünk, akkor vegyünk a piacon friss spenótot, főzzük meg a forrásban levő vízben (kb. percig) miután megmostuk és a szárait leszedtük, utána aprítóval daraboljuk fel. Ha nincs friss, akkor megfelelő a mirelit spenót is, de előtte jól szűrjük le, ne legyen vizes.

Keverjük hozzá a ricottát, a tojást. Reszeljünk hozzá parmezánt, ízesítsük sóval és borssal. Hogy könnyebben lehessen formázni, és ne legyen annyira puha, egy kevés kukoricalisztet vagy búzadarát is keverhetünk hozzá, hogy felszívja a vizet. Nyomjunk hozzá 2 gerezd fokhagymát, majd hagyjuk állni egy kicsit.

Amíg a töltelék pihen, nyújtsuk ki a tésztánkat. Próbáljuk minél hosszabbra, akár másfél méteresre is jöhet. Keressük meg a felét, jelöljük meg, és csak a felezővonalig töltsük, hiszen a töltetlen réteget kell „fedlapként” használni.  Mivel a tésztagép szélessége limitált – kb. 15cm – ezért ezen szélességhez két sorban tudjuk a tölteléket felpúpozni a tésztánkon. Mint ahogy a barátfülét is csináljuk, hagyjuk a töltelékek kötött 4-5centi távolságot, hiszen össze is kell ragasztani a tésztánkat. Mielőtt befedjük a tészta másik felével, vizezzük be a tészta szélét és az ujjunkkal „rajzoljunk” vízzel négyzeteket, ahol össze fog ragadni a fedlappal. Ha két sorban egyelő távolságban megtöltöttük a tésztát, húzzuk rá a tészta másik felét, és nyomjuk össze a két réteget, hogy közben kipréseljük az ujjunkkal a levegőt. A töltelékgombócok között is megnyomkodhatjuk a tésztánkat, ezzel is elősegítve a légtelenítést, majd a derelyevágóval vágjunk először ketté hosszában, majd a tölteléknek megfelelően négyzetekre a tésztánkat. A széleit nyomkodjuk össze, hogy szinte rálapuljon a töltelékre.

Figyeljünk, hogy a tésztánk ne legyen túl vékony, hiszen akkor a töltelék ki fog folyni a forró vízben. Kb. 2-3 percig főzzük a forrásban levő vizünkben. Tálaláskor a tetejére kanalazzunk a diómártásból.