Adott egy srác, aki szereti a pekándiót és egy lány, aki rajong a fahéjas csigáért. Mi lesz ebből ha keresztezzük a két önmagában is kiváló finomságot? És ezt még fűszerezzük is meg egy kis karamellöntettel? Mintha a Cinnabon világába csöppentem volna, ami a gyengém. 

...Ezt a receptet most ki kell posztolnom újra, mert kaparom a falat, annyira megennék egy jó fahéjas csigát, de most egy közelebbi és instantabb megoldást választanék, de nem tehetem. A munkahelyem közvetlen szomszédságában van a Pékesség. Isteni kakaós csigájuk van. És mindig sütnek olyat is, ami világosabb. Ez az én kedvencem. Ezt a Cinnabon-oshoz hasonló csiga pedig az első kajcsi volt, amit a pasimnak sütöttem. 

Hozzávalók (8-10 óriás csigához)

Tésztához:

2,5 dl tej
5 dkg élesztő
12 dkg kristálycukor
10 dkg olvasztott teavaj
csipetnyi só
2 tojás
60 dkg liszt
mazsola (elhagyható)

Töltelékhez:

kristálycukor fahéjjal összekeverve
1 nagy marék durvára vágott pekándió

Karamellöntethez:

20 dkg barnacukor
2 dl habtejszín
3-4ek. víz
1 tk. teavaj

Feltét:

durvára vágott pekándió (összesen kb. 10-12 dkg-ra lesz szükség)

A langyos-cukros tejben futtassuk fel jól az élesztőt. A lisztet szitáljuk át, hogy lazább legyen és közepébe „fúrjunk” egy mélyedést, üssük bele a tojást, a csipetnyi sót pedig vegyítsük el a lisztben. A vajat olvasszuk meg, így könnyebb dolgoznunk vele. Végül az élesztős tejet öntsük a tálba és dagasztógép segítségével, dolgozzuk homogénre a tésztát. Amikor már majdnem teljesen sima, szórjunk bele ízlésünknek megfelelően mazsolát. Nekem az semmilyen esetre sem maradhat el.

Mivel a konyhám elég hideg, a sütőt be szoktam gyújtani, hogy és a tésztát a közelébe teszem, mielőbb megkeljen. Hagyjuk 1 órát keresztül dagadni a tésztát, hogy legalább kétszeresére nőjön.

Ha gyönyörűen megkelt, - ez nem egy tipikus kelt tészta, hogy kicsit levegős lesz – olajos kézzel szedjük ki a tálból és akár sodrófával, akár kézzel, de nyújtsuk kb 40x55 centis méretű téglalappá. A tészta egy cseppet legyen vastagabb, mint a sztenderd csiga-tészta. Szórjuk meg alaposan a fahéjas cukorral, és a durvára vágott pekándióval majd lazán csavarjuk fel.

A sütőt közben melegítsük elő kb. 175-180 fokra.

A csigákat most rendhagyó módon nem egy tepsibe teszem, szorosan egymás mellé, hanem vannak nagy szilikon muffinformáim, amit még a Sütivarázs egyik számához kaptam. A duci kis tekercseket egyesével helyezzük a muffinformákba, és hagyjuk egy fél órát, keljenek szépen tovább. Végül kenjük meg tojással a tetejüket és huss, mehet is a sütőbe, ahol aranybarnára fognak sülni.

Közben elkészítem a karamellöntetet. Mindig félek, amikor cukrot karamellizálok, mert egy másodperc alatt el lehet égetni és akkor kezdhetjük elölről a műveletet.

Mivel a barnacukor több melaszt tartalmaz, ezért ezt szoktam használni a karamell készítéséhez. A barnacukorra kanalazzunk 2 evőkanálnyi vizet és közepes lángot olvasszuk fel teljesen a cukrot. Néha kavarjunk bele, nehogy leégjen. Ha úgy látjuk szükséges, mehet még hozzá max 2 kanál víz. Forráspont után nagyon figyeljünk, mert itt könnyen „eléghet” a cukor, vegyük takarékra a lángot.. Egy nagyon picit pirítsuk csak meg, mielőtt a felforralt tejszínt hozzáöntjük. Folyamatos keverés mellett főzzük néhány percig, adjuk hozzá a vajat is.

Ha a csiga megsült, még forrón kenjünk a tetejére a karamellszószból, és szórjuk rá a maradék durvára vágott pekándiót.

Frissen, langyosan fogyasszuk, bár másnap is puha a tésztája, de egy cseppet érdemes megmelegíteni fogyasztás előtt. Nekem szükséges hozzá egy bögre tej is.

A karamellszószból marad elég sok, de hűtőben-üvegben tárolva egy jó darabig eltartható. Bár kizártnak tartom, hogy lenne ideje megromolni.