Imádom a palacsintát, de valljuk be, ki nem? Egy időben képes voltam minden vasárnap palacsintát sütni. Jöhet lekváros, kakaós, túrós, nutellás, pudingos, édes sós, minden. És most már a Crepe Suzette is, azaz Zsuzsi palacsintája.
Nagyjából annyira bonyolult, mint megkenni egy nutellás palacsintát és azt, a kellő mennyiségű tejszínhabbal dúsítani. Ha egy kis változatosságot szeretnétek a megszokott ízek világában, ne habozzatok ezt sem kipróbálni.
Hozzávalók
Tésztához (20-25 palacsinta készül belőle)
35dkg liszt
4 tojás
4dl tej
6-8dl szóda
só
cukor
3tk. olaj (a palacsinta az egyetlen, ahol a mai napig étolajat használok)
reszelt citromhéj
A szószhoz
4dl 100%-os narancslé
1 citrom leve
5ek. kristálycukor
10ek.víz
6dkg teavaj
6ek. narancslikőr (Grand Manier)
Először készítsük el a tésztát: egy nagy tálban keverjük össze a lisztet, a tojást. Fakanállal vagy szilikonos habverővel alaposan dolgozzuk össze. Apránként adagoljuk hozzá a tejet, olajat és sót, és keverjük csomómentesre. Reszeljük bele az egy citrom héját is.
Süssük ki a palacsintákat, ehhez egy serpenyőt melegítsünk fel, és csak akkor tegyünk bele pár csepp olajat, amit már nagyon forró a serpenyő. Várjunk egy pár másodpercet, hogy átvegye a serpenyő hőfokát, majd egy közepes merőkanálnyi tésztát öntsünk bele, és süssük ki. Süssük aranybarnára mindkét oldalát.
A szószhoz a serpenyőt forrósítsuk fel, majd a vizet és a cukrot karamellizáljuk, folyamatos kevergetés mellett. Amikor a víz elfőtt, és buborékosan forr a karamell, hozzáadjuk a vajat és jól összekeverjük. Öntsük hozzá a narancslevet, és a citromlével forraljuk össze. A palacsintákat negyedekbe hajtjuk, és egy-egy adaghoz 4 darabot helyezünk a forrásban lévő narancsszószba. Egy fakanál segítségével mozgassuk meg a palacsintákat, hogy mindenhol jól átjárja a szósz, és jól felmelegedjen – ez segítségünkre lesz a flambírozásnál (feltéve ha flambírozunk). Ne áztassuk el a palacsintát, mert különben olyan állaga lesz mint az elhasznált szivacsnak.
Ha már jól átmelegedtek a crepe-ek, rájuk öntjük a likőrt és egy gyufával óvatosan meggyújtjuk, körülbelül 5 másodpercig flambírozzuk. Bevallom őszintén, hogy én ezt a mozdulatsort otthon kihagytam, mert féltem, hogy lángra lobbantom a konyhát, amilyen hirtelen vagyok. Ugyanis elég nagy lángcsóva csap fel a flambírozás közben.
Melegen tálaljuk, meglocsolva a szósszal. Isteni!