Egy posztot megér még ezen kívül az én kovász-szerelmem, úgyhogy hamarosan erről még hallani fogtok Mivel még csetlő-botló házipékecske vagyok - szép művekkel végeredményként, és a szépségnél jobban csak az ízével tarolok, azonban úgy követem a receptet, mintha az a Szentírás lenne számomra.

Az én kovász-Istenem Szabi, a pék. Sokunknak ő fogta a kezét és vezetett végég lépésről, hogyan is tudjuk a legfinomabb és legtermészetesebb ízeket az asztalunkra varázsolni. 

Nekem a gyengém a fahéjas. Nagyjából teljesen tök mindegy mi, csak fahéjas legyen. Kötelezően minőségi fahéjból. Marokkóból hoztam olyan zseniálisat, hogy sírni tudnék tőle.

Korábban mindig élesztős recepttel készítettem a csigát és a tésztákat úgy alapvetően, ezt megtaláljátok a blogon természetesen. A recept még a nagyimtól származik, legalábbis én még az ő ősrégi és több generáción át tesztelt és bevált receptjét használom. Hiba nélkül.

Azonban eljött az idő, hogy kipróbáljak valami újat. És miután elkészült a kovászos csigám, úgy érezem megvan minek fogadok örök hűséget. A családom is örül neki. Amikor először sütöttem belőle, 37 perc telt el az idősík két pontja között: amikor kiszedtem és amíg 5 szem maradt a tepisen. Vajon jól sikerülhetett?

Receptügyileg nem találtam fel a spanyolviaszt, Szabi tökéletesen útbaigazít szóban, videóval és végignavigál a közös kalandunkon. 

Néhány aprósággal egészíteném ki, hogy ne legyen sehol se bakiparádé. Ezt  vastagon kiemelve találjátok meg.

A receptet itt találjátok, pontosan idézve a Mestert. Ha valaki a facebook csoportjának a tagja, akkor az alábbi bejegyzésen tudja ezt pontosan visszaolvasni:

https://www.facebook.com/szabiapek/posts/529449887957026

A videót feltétlenül nézzétek meg, hiszen az apró trükköket, fogásokat az alapján tudjátok elsajátítani igazán. 

https://www.youtube.com/watch?v=rack5Vy2LsM&list=PL2wPbjzCaESoLXQHSYhTni4S4UFFIMdp6

Amire figyeljetek:

Biztosítsatok a tésztának konstans meleg hőmérsékletet. Próbálkoztam a sütővel is, azonban az első tésztám megsült. Volt ám belőle hisztike. Így azóta nem teszem be a sütőbe. Ha tényleg képes a sütőtök 25 fok körüli hőmérsékletre, akkor ok. Ezt egy lézeres hőmérővel tudjátok ellenőrizni.

Ha a tészta nem kel időre, akkor hagyjátok még 15-30 percet. Ne az órához időzítsétek a hajtogatást, hanem a további lépéseket kell a tésztához húzni, mert ő egy kényes asszonyság.

Szabi sokkal kisebb téglalapot formázott, mint én, így én a tésztám vastagságához alakítottam. Legutóbb túl vastagra hagytam, most erre nagyon figyeltem, hogy ne csak tésztából hanem fahéjas cukorból is álljon a remekmű.

Most kétféleképpen is tettem a csigákat, hogy lássam milyen lesz, ha nem szorosan egymás mellé helyezem őket, hanem hagyom őket lélegezni. Ennek a végeredményét itt lájátok. (Szellősebben tettem a csigákat, mint a fenti képen láthatjátok, kb 3-4 centi távolságra egymástól, hadd bontakozzanak ki). Mindenki másképp szereti, énjobban csípem a puha szélű tésztát, így szorosan szoktam őket tenni. Az ízvilágon nem változtat, isteni, puha, szinte szétolvad a számban.

Nekem a formázás abban különbözött, hogy én a klasszik egy-utas csigát csináltam, nem duplán hagytam, ahogy az ő videójában is látszik.

Ez az étel már jó pár éve a kedvenc jolly jokerem, ha hamis chillis babot szeretnék főzni. Akkor még nem tudtam, hogy ezt nevezhetem vegánnak. Picit extra, picit csípős. Minden benne van, amire szükség van. Ha húsevőkkel ülünk egy asztalhoz, ki lehet őket engesztelni egy hatalmas adag sajttal és tejföllel, míg mi békésen falatozzuk a tortillába tekert húsmentesünket.

Hozzávalók (kb. 10 adag)

3 babkonzerv
2 paradicsomkonzerv
2 konzerv kukorica
1 kg édesburgonya
20dkg répa
1 tk. oregánó
olivaolaj
só, bors
4 gerezd fokhagyma
1 fej vöröshagyma

Szószhoz:
chilli
chilli con carne fűszerkeverék (Fűszerész)
néhány szál mentalevél
1 csokor újhagyma
1 lime leve
pár csepp tabasco
1 nagy pohár bulgur

opcionális: vegán tejföl
tortillalap

Kalória: 251
Fehérje: 10.6g
Zsír: 2.3g
Szénhidrát: 38.5g

Első lépésként az édesburgonyát és a répát pucoljuk meg és vágjuk belőle hasábokat. Csepegtessük le a konzerv kukorica levét, egy tepsi aljára öntsük, oszlassuk el rajta a répát és a batátát, oregánóval és sóval ízesítsük, végezetül locsoljuk meg olivaolajjal. Tegyük be a kb. 200 fokos sütőbe 40-45 percre, és félidőben rázzuk össze egy picit.

A fokhagymát zúzzuk össze, a vöröshagymát kockázzuk apróra, a zellerszárat, - ami opcionális és én most nem kaptam - vágjuk 3-4mm vastagságú szeletekre és egy kevés kókuszolajon pirítsuk le. Ehhez öntsük hozzá a babkonzervet - a levével együtt - egy hámozott és kockázott paradicsomkonzervet, bátran fűszerezzük egy kis chillivel vagy tabascoval, de ha van otthon kitűnő chillis bab fűszerkeverékünk, akkor jöhet abból is. Forraljuk fel, majd forrástól számított 25-30 percen keresztül főzzük tovább, takaréklángon sűrítsük be.

Amíg készül a babos alap, aprítsunk fel egy csokor újhagymát, facsarjuk ki a lime levét, tépjünk néhány szár mentát rá és a kellően pikáns ízhatásért cseppentsünk bele egy kevés tabascot is. Plusz, amiről ne feledkezzünk el: a bulgur, vagy legutóbb amit készítettem árpa. Bulgurt ugyanúgy főzzünk, mint ahogy a rizst is: zsiradékon fehérre "pirít", 1,2szer annyi vízzel felönt, mint a bulgur mennyisége, pici só, felforral, majd a tűzről levesz és fedő alatt párolni hagy. Az árpa annyiban más, hogy főzés és alapos öblítés után áztassuk néhány órát, 1,5szer annyi vízzel öntsük fel, és innentől fogva a további lépések megegyeznek a bulgur készítésével.

Időközben a babos egyveleg is bizonyára besűrűsödött - remélem nem feledkeztetek el arról, hogy néha illik megkeverni - így azt a sütőbe mozgassuk át: a répás-batátás-kukoricás tepsiben mozgassuk a sárgákat a tepsi szélére, a babos masszát pedig kanalazzuk középre és süssük további 5-10 percig, végük forgassuk össze az egészet.

Tortilla lapot igazán finomat még nem sikerült sütnöm, ezért picit csaltam, és bolti használtam. Ebbe töltsünk bulgurt/árpát, a babos mixet, szórjunk egy picit a lime-os póréhagymás keverékből és tejfölből pedig...amennyit csak bírunk és szeretünk, mert az csak javít az összhatáson. 

Van, aki forrón szereti...de ez bizony nem az. Borzalmas hasfájást kaphatunk tőle, ha mohók vagyunk.

Nem is gondoltam, mennyire egyszerűen helyettesíthető a hús. Viszont az is érdekes, hogy mennyi pörkölt alapú ragut fogyasztanak a vegánok. Majd valami tejszínes cuccot is ki fogok találni, mert kezdek telítődni ettől a sok paradicsomos, édes íztől. Azt is élvezem a növényi alapú életmódban, hogy gyorsan elkészülnek az ételek. Szerintem ezzel nem töltöttem többet, mint fél óra.

Hozzávalók (2-4 adag)

10-15dkg csicseriborsó (száraz)
1 konzerv paradicsom
1 nagy fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 ek. olivaolaj
só, (chilli / harissa)
Aglio Olio fűszerkeverék a Fűszerésztől
opcionális: a vöröslencse raguból, ha marad: https://fincsa-nindzsa.blog.hu/2020/06/02/voroslencse_porkolt
koriander díszítésképpen. Ha ezt nem főzitek hozzá, akkor 15-20 deka csicseriborsót áztassatok be.

Kalória / adag: 233
Fehérje: 9.2g
Zsír: 8.9g
Szénhidrát: 24.8

A csicseriborsót előző este áztassuk be és tegyünk a vízbe egy csepp szódabikarbónát. Ettől puhább lesz és meggátolja a felfújódást is. 

A beáztatott csicseriborsót főzzük meg, ismételten egy csepp szódabikarbóna kíséretében. 

Közben pirítsuk üvegesre a vöröshagymát olivaolajon, szeleteljük hozzá a fokhagymát. A konzervet a csicseriborsóval együtt öntsük a serpenyőbe és főzzük meg. Én akkor szeretem, ha sűrűbb, krémesebb állagú szószt kapunk.

Mivel maradt a vöröslencse-raguból, ezért ezt hozzáadtam a már majdnem kész főételhez. A lencsés ragu citrusos-harissás íze teljesen feldobta a "pörköltet". 

Fogyasztási javaslat:

Kuszkuszt főztem mellé, de rizzsel is kiváló párosítás. (A kuszkuszt nagyon egyszerű elkészíteni: egy decinyi kuszkusz forró vízze öntsünk nyakon és úgy lepje el, hogy két centinyi plusz víz legyen rajta. Sózzuk meg és lefedve tartsuk 5-10 percig parkolópályán mielőtt fogyasztanánk.

Hamburger nélkül lehet élni, de minek! Először vegán hambit a Magic burger állatvédős kampánya során ettem ésodáig és vissza voltam az édesburis céklás és a babos jucy lucytól is. Mivel sokat sütök-főzök és marhahúsos burgert rendszeresen készítettem, ezért nem hagyott nyugodni a dolog, hogy találjak egy méltó vegán alternatívát. 

Hozzávalók (4 darab 150g-os hambi készül belőle)

20 dkg (1 konzerv) bab (a legideálisabb a fekete bab lenne, de tarkából is finom
15 dkg sült cékla
10 dkg sült édesburgonya
1 fej sült vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
55 g főtt kuszkusz (de lehet quinoa is)
só
(a bátrabbak tehetnek bele tabasco-t és worchester szószt is)

Kalória / adag: 83.75
Fehérje: 3.8g
Zsír: 0.2g
Szénhidrát: 15.4g

A hagymát apróra vágjuk és legalább aranybarnára sütjük. Az aprítóba öntjük a hozzávalókat és rusztikusra aprítjuk. Legyen krémes az állaga, azonban nem baj, ha néhány bab kicsit nagyobb darabban marad benne. A főtt kuszkuszt akkor keverjük hozzá, ha már összeállt a burger alap. 

A kuszkuszt rettentően egyszerű elkészíteni: egy fél decinyi mennyiséget megsózunk, leöntjük kétszer annyi forró vízzel és lefedjük.

Igény esetén friss bazsalikomlevelet szórjunk hozzá. Én most direkt natúran hagytam és csak megsóztam, ugyanis már az összes speckó alapanyagot visszavittem az albiba.

Pihentessük körülbelül egy órát. 

Anyukám besétált a konyhába és megkérdezte, hogy micsoda finom pirítósra való készül?! Nekem ez meg sem fordult a fejemben előtte, így 15 dekát félretettem, a maradék 45 dekából pedig 3 óriási hamburger "húst" sütöttem kevés olajon.

A hambira két opciót javasolnék, ki mit preferál.

Én jobban szeretek serpenyőben sütni, így egy kevés kókuszolajon mindkét oldalát közepes lángon, kb 3-5 perc alatt süssük meg, figyelvén arra, hogy ne égjen meg egyik oldala sem. Óvatosan bánjunk vele, hiszen jóval lazább a hamburgerpogácsa és könnyen széteshet. A forgatáshoz mindenképp használjunk egy műanyag lapátot.

Ha valaki sütni szeret jobban, a sütőt melegítsük elő 200 fokosra, az előre megformázott pogácsákat tegyük bele - készíthetünk kisebb, 10 dekás pogácsákat is, ha nincs akkora étvágyunk. Egy csepp zsiradékot tegyük alá, de olajmentesen is elkészíthetjük, ha jó a tepsink. Kb 8-10 perc után nézzünk rá a pogácsákra és forgassuk meg, ha megpirult az egyik oldala. 

Én salátával fogyasztottam, ugyanis állandóan főtt vagy párolt zöldségeket eszek mostanában és már igényli a szervezetem a ress-ropogós zöldeket. 

Imádok sokat és nagy adagokat enni, azonban kb 10 deka sali mellett "csak másfél" hamburgerpogácsát tudtam megenni.

A legnagyobb meglepetést mégiscsak apukám szerezte. Attól, hogy én most így étkezem, tiszteletben tartom a családom étkezési szokásait és anyukámon kívül nem is csábítottam senkire, mert nálunk mindenki a húst hússal evő Homo Sapiens. Nem is kínáltam neki, azonban annyira gusztának találta, hogy egy felet azonnal elpusztított belőle és teljesen odáig volt érte. Szóval simán tesztelhetőek vele a megrögzött húsevők is.

Nehezen tudom magam tartani a tökéletes makrókhoz, mert nem tudok megfelelő mennyiségű fehérjét bevinni szimplán teljes értékű növényi táplálékból. Még! Így esténként recepteket, cikkeket bújok, piackutatok. Hogyan tudom tökéletesíteni a kialakulóban levő rendszert. Nagyon izgalmas! Van, hogy a kalória stimmel, az arányok viszont nem, az edzéshez kérdéses, hogy elég lesz-e a kevesebb fehérje, mint amit megszoktam. 

MIvel a csicseriborsó aránylag magas fehérjetartalommal bír, ezért gondoltam, kipróbálom, milyen, ha nem a Hummus barból rendelem a humuszt. A boltit meglepő módon nem szeretem és alapból kerülöm a feldolgozott, előrecsomagolt élelmiszereket, amennyire csak lehet. Szerintem nagyon-nagyon finom lett és pillanatok alatt elkészül.

Hozzávalók (kb 6 adag)

1 konzerv csicseriborsó  (kb. 240g a töltőtartalma)
a konzerv levének a fele
50g tahini
1/2 vagy 1 citrom leve (attól függően, mennyire szereted a savanykás ízt)
3 nagy gerezd fokhagyma
só
(igény esetén mehet bele bors, én nem raktam bele)

Kalória: 719
Fehérje: 24.9g
Zsír: 46.3g 
Szénhidrát: 43.8g

1 adagban 120 kalória, 4 g fehérje, 7.7g zsír és 7.3g szénhidrát található.

Mivel megnőtt a csicseriborsó fogyasztásom, ezért nem konzervet szoktam venni, hanem szárazat és áztatás-főzés után használom fel.

Az egyszerűség kedvéért ezt konzervből készítettem el. Tegyük az összes hozzávalót az aprítóba és pépesítsük. Ha túl sűrűnek ítéljük meg, adjuk még hozzá a csicseriborsó-konzerv levéből. Nekem a fél konzerv leve elegendőnek bizonyult és a fél citrom leve is. A fokhagyma még néhány nap után sem lesz vámpírüldözős erősségű.

Fogyasztási javaslatok:

1.) Lilahagymát, petrezselymet és paradicsomot aprítsunk fel, egy kevés olivaolajjal locsoljuk meg a humuszt és langyos pitát tunkoljunk bele. (A háttérben levő kis pirosról hamarosan posztolok, az is megér egy misét!)

Nekem ehhez az imádott koriander annyira nem jól illeszthető, de egy próbát megér.

2.) Mivel kenyeret csak a saját kovászosomat eszem, így ha az éppen nincs, akkor puffasztott rizsszeletre kenem és az általam nevelt csírákkal szórom meg. Alacsony a kalóriatartalma és roppant kiadós reggeli / vacsora, ki mire szánja.

3.) A serpenyőbe tegyünk egy csepp olivaolajat és pirítsuk meg a tortillalap mindkét oldalát. Negyedeljük el és kenjünk egy jó vastag csíkot a krémből, szórjuk meg petrezselyemmel vagy a korianderes olajjal: https://fincsa-nindzsa.blog.hu/2020/05/31/egy_ujabb_megoszto_fuszernoveny_a_koriander valamint a maradék csicseriborsó raguval: https://fincsa-nindzsa.blog.hu/2020/06/01/csak_semmi_puffadas

Teljesen mást hozott ez az egy hét, mint amire számítottam. Bár, ha igazán őszinte akarok lenni, nem számítottam semmire sem. 

Volt egy tervem, mely szerint csak heti 2-3 alkalommal mellőzöm  húst és mindennemű állati eredetűt a palettáról, azonban ez nem így történt.

Mivel ez nem egy kényszer volt, sem egy tiltás, ezért ezt egy könnyített pályának fogta fel az agyam és a szervezetem is. Nem sipákolt és küldte a vészjelzéseket, hogy adj ennem te asszony!

Minden percét élveztem. Talán a legjobban azt, hogy állandóan új receptek után kutathatok, új ízeket, alapanyagokat próbálhatok ki. Szerintem kevesen mondják azt, hogy azért szeretnék ezt az életformát életvitelszerűen tartani, mert az étkeztetés során egy teljesen új világ tárul fel és millió jóságot ki akarnak próbálni. 

Amikor diétázom és edzőbá étrendjét követem, napi 30-35dkg húst, halat valamint 2-3 tojást eszem meg. Alapvetően, amikor nem igazán figyelek oda a mennyiségekre, akkor simán lecsúszik a 40-45 deka is, nemcsak a sovány húsokból, hanem a zsírosabb példányokból is. Legyen ez egy csirkecomb vagy kacsamell, a végzetem.

Ugyan gyomorrontás után vágtam bele, a szervezetem ösztönösen a zöldségeket kívánta csak. Olyannyira, hogy az 5. napon ettem először húst. Akkor is leginkább csak becsületbeli ügyből, hogy ne kelljen kidobni. Mert igazán akkor sem kívántam. Azt inkább egy tesztnek szántam, hogy milyen érzéseket vált ki belőlem. 

Az első tapasztalatok:

- Furán nézett ki. Valahogy másképp tekintettem rá. (ok-ok, ez egyelőre olyan Coelho-s bölcselet)
- Egy órával az elfogyasztása után rettenetesen elkezdett kiszáradni a szám, a torkom és annak ellenére, hogy megittam apránként majdnem egy liter vizet, a szárazság érzete nem csökkent csak egy órával később
- A szájszárazsággal együtt jött a térdhajlatban jött egy furcsa érzés, mint amikor lüktetnek at ereid a vérbőségtől, szép ütemesen. Ez is egy óra múlva tovaszállt.

Tisztán emlékszem, hogy tegnap reggelire ettem tojást, ami rettenetesen jól esett. Elő kellett szednem a kis étkezési naplóm, hogy felidézzem mit ettem még. Teavajas zsemlét ettem kakaóval illetve vajas croissant-t sütöttem tegnap, amihez hááát valljuk be őszintén margarin sehogyan sem illik és töredelmesen bevallom, imádtam. Hogy szarul érzem-e magam miatt vagy lelkiismeret-furdalásom van? Nem és nem.

Így az állati eredetű elvámolnivalóm a hétre:

10dkg pulykacomb
3 tojás
vaj
2 deci tej

Pozitív hatások:

- a megszokottnál több az energiám - eddig is egy pörgős egyén voltam
- 5-6 óra alvás elegendő
- nem szárad annyira a szám és úgy érzem sokkal jobban hasznosul a folyadék a szervezetemben
- kevesebbet járok pisilni
- az apró pattanásocskák teljesen eltűntek a homlokomról (alapvetően sem vagyok pattanásosodásra hajlamos)
-a bőröm sokkal puhább, olyan mint a babáké (a kövi lépcső ilyenkor a látványos fogyás, amihez már igazán elérkezhetnénk.)
- mensi előtti falási rohamok kimerültek abban, hogy kontrollált keretek között bekaptam néhány falat édeset, de nem össze-vissza zabáltam édeset, aztán sósat, aztán egy végtelenített körforgásként ismételve ezt, amíg rosszul nem leszek.
- nem éhezek meg két étkezés között
- változatok étkezés
- kevés időt kell szánni az ételek elkészítésére (max 30 percen belül, - de inkább 15 - minden elkészül)
- eszek gyümölcsöt és nem éhezek meg tőle fél óra múlva

Negatívumok

- baromi nehéz a megfelelő makrókat belőni
- képtelen vagyok elegendő fehérjét bevinni (60g volt a max, és ebbe a 2 fehérjeturmixot is beleszámoltam, 22g fehérje / adaggal.
- puffadok, ha a magas keményítőtartalmú szénhidrátokat nem nyers zöldséggel együtt eszem (hoppá, erre csak ma jöttem rá, hogy a nyers zöldséggel való kombinálás a titok nyitja!)
- nem vehetem meg azt a jó illatú hamburgert a sarkon

Mit tettem ezért?

- A reggeli rántottát lecseréltem szénhidrátban gazdag energiaforrásra: pl. hajdinapehely eperrel és fehérjeporral, avokádókrémes / humuszos / céklás-babos szendvicskrémes puffasztott rizzsel
- Nem fogyasztottam tejterméket, tojást, húst, halat a fent említetteket kivéve
- A glutén-bevitelem minimális volt
- Mesterséges cukrot, mézet nem fogyasztottam
- Egy tortillán és a zöldségkonzerveken kívül nem ettem előrecsomagolt / félkész ételt, ergo nagyjából zéró adalékanyagot és tartósítószert vittem be a pufi kis testembe.
- Minden egyes bevitt morzsát étkezési naplóban rögzítek, pontos mennyiséggel és kiszámolt makrókkal, így mindennap rá tudok pillantani, hol csúszott el, miként kell a következő napon finomítani, hogy jobbak legyenek az arányok. A legjobb makróm: F: 27.5%, ZS: 23.9%, Ch: 48.6% a F: 43.8%, ZS: 22.5%, Ch: 33.7% helyett. Van még mit javítani az arányokon, de egy hét után szerintem ez teljesen elfogadható.

Összegzés:

A legnagyobb meglepetésemre, egyáltalán nem hiányzik sem a sajt, sem a hús,  a tojás hiánya is teljesen elviselhető és nem azon kattogok, hogy mit mivel tudok / fogok helyettesíteni. Az mondjuk még egy picit zavar, hogy túl sok hüvelyest kell enni illetve többet kell gondolkozni a reggeli rutinon, mert szeretem sóssal indítani a napot. 
Cserébe sok időt lehet megspórolni a főzésen, így sokkal egyszerűbbé válik azoknak az élete is, akiknél minden perc számít.

Őszintén szólva halvány fogalmam sem volt róla, hogy a humuszkrémhez szükségem lesz a szezámmagból készült "pasztára" is, ami tulajdonképpen a darált szezámmag és olaj egyvelege. Maradjunk annyiban, hogy humuszt eddig csak a Hummusbar-ban fogyasztottam és eszembe se jutott, hogy valaha otthon is el fogom készíteni.

Egyelőre csak tesztverziót készítettem belőle, mert nem tudtam ízleni fog-e és vajon jól sikerül-e. Mert simán el lehet rontani és az első adagot túl is pirítottam. Még szerencse, hogy a kutyám jó ízűen falta be, mindenféle nyomot és bizonyítékot eltakarítva. 

Lássuk, mi fán terem!

Hozzávalók (2 adag humuszhoz)

10 dkg szezámmag
3-4 evőkanál olivaolaj
só (igény esetén)

Kalória: 838
Fehérje: 17.7g
Zsír: 79.7g 
Szénhidrát: 11.7g

A szezámmagot egy leheletnyit megpirítjuk  tényleg csak éppen hogy, mert ha megégetjük, akkor keserű lesz az íze és tényleg csak a kutya eszi meg.

Ha megpirítottuk, egy nagy tálcára egyenletesen oszlassuk el, hogy mielőbb kihűljön. Ha kihűlt, óvatosan öntsük bele az aprítógépbe és először 3 evőkanál olajat öntsünk hozzá. Indítsuk el a gépet.

Szép krémes állagú masszát kell kapnunk, ehhez 2-3 perc feltétlenül szükséges. Ha úgy érezzük, még nem érte el azt a halmazállapotot, amit szeretnénk, akkor adjunk hozzá még egy kanálkányi olajat és ha igényli, egy csepp sót is. Nekem igényelte.

A humuszhoz fogom felhasználni valamint salátára öntetként adok neki egy esélyt.

Ma egy vegyes tálat szerettem volna enni, nem a rántott hús, cigánypecsenye, savanyúkápi és vegyesköret kombóval, hanem olyat, amit tapasként tudok elfogyasztani. Legyen benne mártogatós, köret és zöldségfélék. Nyersen és sütve-főzve. Esték telnek el, hogy receptötleteket vadászok, aztán meglátok egyet képet, ihletet merítek belőle, a számban érzem milyen ízt szeretnék kihozni belőle. Ez is ilyen volt és hozott magával még újabb ötleteket is.

Sosem dolgoztam még vöröslencsével, így  ez egy remek alkalomnak bizonyult a barátságunkat megalapozni. Egy paradicsomos-harissás ragut szerettem volna belőle készíteni, aztán eszembe jutott, hogy múltkor hazahoztam az összes Marokkóban vásárolt krémet, tartósított citrommal, paprikával és feltehetőleg harissával, amit a főzéshez vettem még kint. Majd ehhez is keresek egy receptet, mert szívesen pótolnám és olcsóbb, mintha kiutaznék. Bár Marokkó kétségkívül csodás és hívogató célpont. Szóval kicsit felturbóztam és sokkal jobb lett, mint amire számítottam.

Egy dologgal kell még megbirkóznom: megoldást kell találnom, hogy a hüvelyesektől és a lencsétől ne puffadjak.

Hozzávalók (4-5 főre)

30dkg vöröslencse (száraz)
2 nagy fej vöröshagyma
2 evőkanál kókuszolaj
1tk. füstölt pirospaprika
1 evőkanál paprikakrém (a receptjét lentebb belinkelem)
1-2 tk. harissa fűszerkeverék
1/2 sűrített paradicsom konzerv
kb 2-3 deci víz
só (ízlés szerint)
(tartósított citromból paszta)

Kalória: 283
Fehérje: 15.34g
Zsír: 6.2g
Szénhidrát: 36.06g

A vöröslencsét alaposan mossuk át, öntsük fel vízzel és egy órát hagyjuk, hadd dagadjon.

Közben készítsünk elő minden alapanyagot, a a vöröshagymát kockázzuk minél kisebbre. Készítsünk egy klasszikus pörkölt alapot: a hagymát pirítsuk üvegesre a kókuszzsíron, majd szórjuk rá a paprikát. ( A Fűszerésznél nagyszerű füstölt pirospaprikát lehet kapni, bár nekem még mindig van abból, amit a Caminon vettem a kedvenc zero-waste fűszerboltomban Santiagoban.) Ha sima paprika van, az sem gond. Mielőtt vadul nekiállnék sózni, be szoktam vetni anyukám csodafegyverét, a paprikakrémet. Szokott belőle csinálni csak paprikásat és paprikás-paradicsomosat is. A receptjét itt találjátok: https://fincsa-nindzsa.blog.hu/2013/09/08/pritaminpaprikakrem

Ha ez nem kerül bele, akkor szózzátok meg alaposan!

Ezután adjuk hozzá a paradicsompürét és keverjük át alaposan. Öntsük hozzá a vöröslencsét, adjuk hozzá a víz felét és a harissát. Aki szereti a pikáns ízeket, ne sajnálja, tegyen hozzá még többet. Fedjük le és közepes lángon hagyjuk főni 5-10 percig. Néha keverjünk bele, hogy ne égjen le.Ha nem érezzük elég krémesnek, akkor löttyintsünk még hozzá egy kevés vizet és főzzük puhára a lencsét. 

A legvégén egy teáskanálnyi tartósított citromból, paprikából és chilliből álló műremekkel még nyakon öntöttem és alaposan átforgattam. Ennek tényleg baromi intenzív íze van, így ennek fényében érdemes ezt adagolni.

Fogyasztási javaslat:

1.) Rizzsel, tejföllel és korianderrel, valamint pitával lehet tunkolni, de ha tetszik az én megoldásom, amikor édesburival, avokádókrémmel (a receptet itt megtalálod: https://fincsa-nindzsa.blog.hu/2020/05/29/lesznek_am_alternativak_is_reggelire_avokadokrem), rizzsel, paradicsommal fogyasztottam. Egyszerűen zseniális volt!

2.) Ma nagyon kívántam hozzá a friss zöldséget, így mungóbabcsírával és vörös valamint barna rizsből készült körettel fogyasztottam. Egyszerűen imádtam.

 3.) Vaaagy! Legyen hozzá mindenféle zöldség is, ami éppen az előző napokból maradt meg és a rizst pedig egy lime-os újhagymás öntettel locsoljuk meg.

A csicseriborsóval sosem voltunk igazán jó barátok, mert mindig bántotta a pocakom és állandóan hatalmas lufivá fújt fel. Anyukám a száraz csicseriborsóból készített konzervet és csak elő kellett kapnom a hűtőből, hogy felhasználhassam.

Alapvetően úgy terveztem, hogy most még eszek húst, de egyszerűen nem kívánom. Olyan hatalmas játszóteret látok magam előtt a növényi-alapú világban, hogy csak próbálgatni és tesztelgetni szeretnék. Nem hagy nyugodni, hogy "csak" hajdinapelyhet ehetek. Egyszerűen nekem reggel szükségem van a sós ízre és meg is fogom találni a megoldást rá! Például a csicseri-ragu formájában.

Hozzávalók (1 fő részére)

10dkg főtt csicseriborsó
kis fej vöröshagyma
1 ek. kókuszolaj
só
harissa
füstölt pirospaprika

Kalória: 290
Fehérje: 9.5g
Zsír: 14.7g
Szénhidrát: 23.6g

Dinszteljük meg az apróra vágott vöröshagymát és szórjunk rá a pirospaprikát, - csináljunk egy klasszik pörkölt alapot - és a főtt csicseriborsót. Egy kevés vizet öntsünk rá és pároljuk tovább. Ha szeretitek a pikáns ízt, feltétlenül javasolnék egy kis harissát rá. 

Ezt az avokádókrémmel megkent "nikecell"-re szeretem pakolni és a tetejére a korianderes "pestot" kenek, így az igazi. A hozzá tartozó receptet itt találjátok: https://fincsa-nindzsa.blog.hu/2020/05/29/lesznek_am_alternativak_is_reggelire_avokadokrem

Régebben a receptoraim nem voltak ennyire fogékonyak az újdonságokra, de manapság sokat kutakodom, hogy néhány kedvencből mit lehet még kihozni.

A koriandert eddig csak a kedven vietnámi bún levesemhez és az indiai tikka massalához ettem, azonban egy kedves ismerősöm múltkor egy roppant egyszerű "pesto"-szerű olajos feltétnek javasolta, ami alapvetően széleskörűen felhasználható, a pirítóstól, a salátán át, a levesekig vagy a húsok megbolondítására is kiváló még akkor is, ha sokan idegenkednek tőle. (Annál több marad nekem belőle.)

Zöldfűszerből szinte kizárólag friss növényt használok, így a koriander beszerzésével egész nagy gondban voltam, amíg rá nem leleltem a Metróban. Itt tényleg mindig különlegességet be tudtok szerezni és szerintem kedvezőbb áron, mint az Ázsia Bt.ben. Bár ha nincs Metro kártyátok, akkor a Kolosy tér közelében, a Szépvölgyi út elején találhattok egy távol-keleti üzletet, ami töredékáron kínál mindenféle ázsiai egzotikumot, mint az Ázsia Bt. és ha valakinek az Ázsia Center esik útba, akkor ott is kincsekre lehet lelni. Viszont mázlim van, mert a piac, ahova szombatonként járok a Bikás parkban, egy hölgynél saját termesztésű salátákat és zöld fűszernövényeket is lehet venni. Többnyire van koriandere és csodálatos pak choi-ja is, amivel szerelembe estem.

Hozzávalók

2 csokor koriander
2-3 gerezd fokhagyma
só
olivaolaj
chillipehely vagy a Fűszerész Aglio Olio fűszerkeveréke

A koriandert felaprítom, a fokhagymát a kés pengéjével szétzúzom és azt is felaprítom. A fokhagymát ízlés szerint tegyük hozzá, mert ha nem a vámpírok elüldözése a cél, akkor elegendő egy minimális mennyiség.

A vágópulton rászórom a sót és a pelyhet, majd óvatosan egy tormásüvegbe lapátolom és felöntöm olivaolajjal. Végezetül összekavarom és hagyom állni. Másnapra érnek igazán össze az ízek, így ha még hiányolod belőle a sót vagy a chillit, bátran lehet ízesíteni.

Nekem pirítósra kenve vagy a holnap következő Csicseriborsó ragus-avokádókrémes szendvicsre kenve volt az igazi.