Fincsa-nindzsa

Fánki

2021. január 16. - fincsanindzsa

Ma bizony mindössze egy lángossal akartam indítani a piacolós napot, aztán végül, mivel az ebédhez a társaság nagyobb lett, mint gondoltuk, így miután az első adag fánk kisült, még egy adagot sütöttem.

Vannak ételek, amit messzire elkerülök, mert az a fixa ideám róla, hogy nehezen elkészíthető. Még Horváth Ilona szerint is a "legkényesebb kelt tészta".

Én azért olyan hűbelebalázs módján vágtam bele, mert persze kapkodtam és nem olvastam rendesen. 

Hozzávalók (kb 12-18 darab)

500g liszt
2dkg friss élesztő vagy egy csomag száraz élesztő
3ek.  porcukor
4 tojás sárgája
5dkg vaj
1ek. rum
csipetnyi só
3 dl tej
étolaj a fánkok megsütéséhez

img_9697.jpg

Ha lusták vagytok, akkor az élesztőt futtassátok fel a cukros langyos tejben és a kenyérsütőben kelesszétek meg a tésztát. (Az első adag így készült)

Ha gyorsabb megoldásra van szükségetek, akkor a kenyérsütő helyett kézzel dagasszátok ki rendesen a tésztát, először az élesztőt tejben felfuttatva, aztán minden alapanyagot összekeverve. (ezt még mindig lehet fokozni és lágyítani a tésztát lásd. a "legszebb tészta" résznél)

Ha a legszebb tésztát szeretnétek, akkor amíg a cukros-langyos tejben felfut az élesztő, a tojássárgáját habosítsuk ki a cukorral és a szobahőmérsékletű teavajjal, majd a liszthez adjuk hozzá a tojásos masszát, az élesztős tejet és egy alaposan dolgozzuk össze dagasztógéppel vagy szabad kézzel. 

Ha a tészta szép homogén állagú lett, meleg helyen kelesszük lefedve kb. 1 órát. (A sütőt melegítsük elő 30 fokra. Ha forró vizet rakunk alá, mint kenyérsütéskor, az nem jó, mert túl puhítja a tésztát.) - Ezt a lépést ne spóroljuk le, mert olyan lesz a kisült tészta, mint az utolsó képen.

Ha megkelt a tésztánk, egy leolajozott gyúródeszkán kb 2 centi vastagra nyújtsuk ki az ujjaink segítségével a tésztát és egy bögre segítségével szaggassuk ki. A közepébe lyukat is fúrhatunk. Én ezt a műveletet élveztem a legjobban, mert azután hogy megfúrtam a lyukat, mintha lasszót pörgetnék (mondom úgy, mintha tudnám hogy kell) majd egy konyharuhával lefedve kb. fél órát kelesztettem.

Egy lábasba olajat hevítettem fel- nagyjából annyit öntöttem bele, hogy félig merüljenek el benne a fánkok, ha beleteszem. Közepes lángnál / fokozatnál nem kell magasabb erősebb neki, mert akkor nem fog átsülni rendesen.

Csak akkor kezdjük el sütni a fánkot, ha végeztünk egy tészta-próbát és meggyőződtünk, hogy tényleg felhevült az olaj. Egyszerre hármat pakoltam csak bele, ugyanis még sülés közben is nő a térfogatuk. 

Nem is gondoltam volna, hogy pillanatok alatt megsül a tészta. Féltem, hogy a közepe nyers marad, ha világosbarnán hagyom a tésztát, de tökéletesen lágy, könnyed lett. 

Persze az autentikus sárgabaracklekvárral kell fogyasztani, bárki bármit mond. Legközelebb tutira pudinggal töltött verziót készítek.

fullsizerender_15.jpg 

 

 

Crepe Suzette - palacsinta franciásan

Imádom a palacsintát, de valljuk be, ki nem? Egy időben képes voltam minden vasárnap palacsintát sütni. Jöhet lekváros, kakaós, túrós, nutellás, pudingos, édes sós, minden. És most már a Crepe Suzette is, azaz Zsuzsi palacsintája. 

Nagyjából annyira bonyolult, mint megkenni egy nutellás palacsintát és azt, a kellő mennyiségű tejszínhabbal dúsítani. Ha egy kis változatosságot szeretnétek a megszokott ízek világában, ne habozzatok ezt sem kipróbálni.

Hozzávalók

Tésztához (20-25 palacsinta készül belőle)

35dkg liszt
4 tojás
4dl tej
6-8dl szóda

cukor
3tk. olaj (a palacsinta az egyetlen, ahol a mai napig étolajat használok)
reszelt citromhéj

A szószhoz

4dl 100%-os narancslé
1 citrom leve
5ek. kristálycukor
10ek.víz
6dkg teavaj
6ek. narancslikőr (Grand Manier)

fullsizerender_12.jpg

Először készítsük el a tésztát: egy nagy tálban keverjük össze a lisztet, a tojást. Fakanállal vagy szilikonos habverővel alaposan dolgozzuk össze. Apránként adagoljuk hozzá a tejet, olajat és sót, és keverjük csomómentesre. Reszeljük bele az egy citrom héját is.

Süssük ki a palacsintákat, ehhez egy serpenyőt melegítsünk fel, és csak akkor tegyünk bele pár csepp olajat, amit már nagyon forró a serpenyő. Várjunk egy pár másodpercet, hogy átvegye a serpenyő hőfokát, majd egy közepes merőkanálnyi tésztát öntsünk bele, és süssük ki. Süssük aranybarnára mindkét oldalát.

A szószhoz a serpenyőt forrósítsuk fel, majd a vizet és a cukrot karamellizáljuk, folyamatos kevergetés mellett. Amikor a víz elfőtt, és buborékosan forr a karamell, hozzáadjuk a vajat és jól összekeverjük. Öntsük hozzá a narancslevet, és a citromlével forraljuk össze. A palacsintákat negyedekbe hajtjuk, és egy-egy adaghoz 4 darabot helyezünk a forrásban lévő narancsszószba. Egy fakanál segítségével mozgassuk meg a palacsintákat, hogy mindenhol jól átjárja a szósz, és jól felmelegedjen – ez segítségünkre lesz a flambírozásnál (feltéve ha flambírozunk). Ne áztassuk el a palacsintát, mert különben olyan állaga lesz mint az elhasznált szivacsnak.

Ha már jól átmelegedtek a crepe-ek, rájuk öntjük a likőrt és egy gyufával óvatosan meggyújtjuk, körülbelül 5 másodpercig flambírozzuk.  Bevallom őszintén, hogy én ezt a mozdulatsort otthon kihagytam, mert féltem, hogy lángra lobbantom a konyhát, amilyen hirtelen vagyok. Ugyanis elég nagy lángcsóva csap fel a flambírozás közben. 
Melegen tálaljuk, meglocsolva a szósszal.  Isteni!

 

Fahéjas-kardamomos fonat

Időközönként vannak mumusaim. Tavaly a babka volt, idénre áthoztam a svéd-finn remeket, a kanelbullart, viszont az előszeleként kipróbáltam ezt a fonott csigát, amivel szintén régóta szemezgettem. A legviccesebb az, hogy élek-halok a pihe-puha és fahéjas kelt tésztákért és ezért sem értem, minek húztam az időt. Bár, ha racionálisan nézem, akkor legalább nem híztam tőle még plusz 5 kilót. :)

Idén sokkal több újdonságot fogok kipróbálni, mint tavaly, mert ez visz előre. Még a nyár során láttam fit_cinnamontomi oldalán Zellei Tündi lisztjeit, amit szintén csak kerülgetek, mert ugye a BL55-tel sokkal könnyebb dolgozni. Most viszont tudatosan az egyik ch-csökkentett lisztkeverékét akartam felhasználni a sütihez.

Ahogy elkezdtem dolgozni a tésztával, egyre inkább megtetszett. a cseppet diós íze, vagy az, hogy mennyire könnyű vele dolgozni. Nem kell előszedni a dagasztáshoz Icát, hanem kézzel, pár perc alatt egy homogén tésztát tudok gyúrni belőle. Fogyasztás után pedig egy újabb két piros pontot kapott: 3-4 csiga után sem kaptam kajakómát, valamint olyan pihe-puha lett, mint a kovászos csigát. Ez szerintem jelent valamit. :)

Kb. 10-11 fonatot csináltam, ha jobban odafigyelve vágom a csíkokat, lehetett volna belőle 12 is.

Hozzávalók:

A tésztához:
300g Zellei Tündi lisztkeverék (https://zelleitundi.hu/termek/zellei-tundi-csokkentett-szenhidrattartalmu-teljes-kiorlesu-lisztkeverek-1kg/) - legközelebb a kelt tésztás verziót próbálom ki)
1 tojás
13dkg vaj
60g cukor
egy csipet só
1,4dl tej (kezdjük csak 1 decivel)
12g élesztő 
(+1 tojás a lekenéshez)

A töltelékhez:
15-17dkg vaj
20dkg cukor
3 ek. fahéj
1 ek. kardamom
1tk. gyömbér

A sziruphoz:
25g kristálycukor
25g víz

fullsizerender_9.jpg

A tejet melegítsük fel, adjunk hozzá egy kevés cukrot majd morzsoljuk bele az élesztőt. Kb 5-10 percig hagyjuk pihenni, közben keverjük ki a fűszerkeveréket. Az általam megadott arányok természetesen változtathatók, sőt, ha jobban tetszik, akkor csak fahéjjal ízesítsd.

Kezdjük összedolgozni a kimért hozzávalókat. A vaj puha, szobahőmérsékletű legyen, hogy könnyen tudjunk vele dolgozni. Ne nyúzzuk nagyon a tésztát, mert ha túl sokáig dolgozzuk, akkor szirmokra válik szét. Pár perc alatt egy homogén tésztát tudunk belőle gyúrni, majd meleg helyen kelesszük kb 45-60 percig. 

Imádok gasztro-motyókat kapni, és alig vártam hogy a karácsonyi új szerzeményemet, az új szilikon "gyúródeszkám" felavathassam. Van rajta vonalzó, tortaméretezés, szóval tiszta buli.

Nekem kb 45x30asra sikerült kinyújtani a tésztát, de nem is a nagysága, hanem a vastagsága a fontosabb. Kb. 3 mm vastagságú legyen amivel még könnyen tudunk bánni.

A töltelékhez a vajat megolvasztjuk, majd összekeverjük a fűszeres cukorral. Ezt egy szilikonspatulával egyenletesen oszlassunk el a tésztán. Ha nem elég a cukor rá, keverjünk be egy keveset a fűszerkeverékkel és szórjuk a hiányzó részekre. Van egy apró kis trükköm, hogy ne peregjen le a cukor a tésztáról, miközben dolgozom vele, ezért a viráglocsoló spraybe töltött vízzel picit befújom. (Ezt használom a kenyérsütéshez is).

Most pedig meg kell hajtogatnunk a tésztánkat:

A hosszabbik felével kell dolgoznunk. Képzeletben harmadoljuk el a tésztát, majd jobbról és balról is hajtsuk be a tésztát, hogy az alsó és a felső harmad fedje egymást, így kb 10-12 centis, háromrétegű tésztát fogunk kapni. 

Vágjunk belőle 3,5-4 centi széles csíkokat. A csíkok mindegyikébe 2 hosszanti vágást kell ejteni, úgy hogy három egyforma vastag csíkot kapjunk, viszont a tészta felső részén a tészták kb 1 centis részen egybe maradjanak, hiszen fonnunk kell őket. 

fullsizerender_7.jpg

Ha összefontuk őket, a két végénél fogva készítsünk belőle egy "koszorút", majd helyezzük bele a muffinformába. Ha szilikonformát használunk, akkor nem kell megvajazni, viszont a fém forma igényel egy minimális vajazást. Kenjük le tojással.

img_9280.jpg

A sütőt 180 fokra melegítsük elő, és kb 15-20 perc (nekem 17 lett) alatt süssük aranybarnára.

Közben a vizet és cukrot forraljuk fel, folyamatos kevergetés mellett és a frissensült, forró fonatkákat kenjük meg vele azonnal. 

Szedjük ki őket a muffinformákból, mert ahogy hűl, a párától könnyen visszapuhulhat a tészta.

Tejjel isteni finom!

fullsizerender_8.jpg

 

Bejgli

Hála istennek, ezek a bejglik nem úgy néznek ki, mint az ősatomrobbanás. Lehetett volna egy picit márványosabb, de majd jövőre. Az íze mindenért kárpótol, ez fix.

Hozzávalók (4 rúdhoz)

Tésztához:

70dkg liszt
30dkg zsír
4dkg élesztő
2dl tej
2 tojás sárgája (+1 tojás a kenéshez)

csipet cukor (az élesztőhöz)

Töltelékhez: (1-1 rúdnak megfelelő mennyiség)

Diós / mákos:
20dkg darált mák vagy dió
12 dkg porcukor
tej
1 citrom héja, szegfűszeg (csak a mákosba)
mazsola

Gesztenyés(-meggyes) (2-2 rúdnak megfelelő mennyiség)
50dkg gesztenye
2,5dkg vaj
1 tojás sárgája
ízlés szerint mazsola vagy meggy

Marcipános(-meggyes / áfonyás) (2-2 rúdnak megfelelő mennyiség)
40dkg marcipán
2 marék meggy 
2 marék aszalt vörös áfonya 

img_9051.jpg

Az élesztőt futtassuk fel egy kevés cukorral és a tejjel, majd lefedve pihentessük.

A zsiradékot morzsoljuk össze a liszttel és sóval, majd adjuk hozzá az élesztős tejet és a tojás sárgáját. Fedjük le konyharuhával és hagyjuk egy fél órát pihenni meleg helyen.

Amíg a tésztát pihentetjük, keverjük ki a tölteléket: daráljuk finomra a diót és/vagy a mákot porcukorral, reszeljük hozzá a citrom héját, és apránként adjunk hozzá egy kevés tejet. A töltelék állaga inkább hígabb, mert így sokkal könnyebben lehet a töltelékkel megkenni a tésztát.

Formázzunk belőle 4 cipót. A zsír miatt jóval lágyabb a tésztája, mint a vajasnak, ezért ha túl puhának érezzük, egy kevés liszttel szórjuk meg nyugodtan és alaposan dolgozzuk el a tésztában.

Nyújtsuk ki téglalap alakúra melynek, kb. 2-3 milliméter. A tölteléket egyenletesen oszlassuk el a tésztán, a széleinél 1-1- centi szabad helyet hagyjunk. A töltelék olyan vastag legyen, mint a tészta. A tészta végeit hajtsuk be amikor felcsavarjuk. 

Helyezzük a tepsibe a rudakat, két vagy három kerüljön egybe, mert kicsit el fog terülni. Itt jön a trükk, hogy ne repedjen meg. Mielőtt a sütőbe helyezzük, az alábbi lépéseket kövessük: Tojássárgájával kenjük meg a tetejét és várjunk vele, míg megszárad. Ismételjük meg ezt a lépést, majd az utolsó fázisban tojásfehérjével fejezzük be a kenést és azt is hagyjuk megszáradni. Mielőtt a sütőbe kerül, böködjük meg a tésztát, hogy a levegő szabadon távozhasson belőle. 

200 fokos süssük 10-12 percet, majd vegyük vissza 180 fokra és süssük aranybarnára.

fullsizerender_5.jpg

 

"Bélisz" likőr

Akárcsak a mézeskalács, ez a recept is a keresztanyám gyöngyszeme. Évek óta hagyomány, hogy a karácsonyfa alá csempész nekem egy üveggel és hála istennek erről a jó szokásáról nem szokott le gyerekkorom óta. 

Ezt egyszer készítettem el, és bevallom őszintén, rögtön 3 litert csináltam belőle. Alapból sem bírom az italt, egy picit több alkohol is került bele, amikor "főztem", illetve egész nap kb egy bögrényi Bailey's-szel mászkáltam a lakásban , hát csoda hogy a fülem is csengett tőle?

Szóval a recept tök egyszerű:

Hozzávalók (kb 1,5 literhez)

20dkg cukor
4 vaníliás cukor
5dl habtejszín
5dl tej
1dl alkohol 
1 csomag Aranka mogyoró krémpor

img_0770.JPG

Először a szárazanyagokat (cukor, vaníliáscukor, Aranka) keverjük össze, majd hozzáöntjük a tejet, robotgéppel csomómentesre keverjük. Utána jöhet hozzá az alkohol. A tejszínt már csak egy leheletnyire keverjük tovább a robotgéppel, mert ha felhabosodik, akkor túl sűrű lesz és nem fog kijönni rendesen az üvegből. (Ez saját tapasztalat, így lett legutóbb 3 literem, mert ó sűrű lett, kotyvasszuk még egy kicsit tovább., jó lesz az alapon)

Töltsük üvegbe, és hűtőben tároljuk. Néha rázzuk fel, ha éppen arra járunk (és persze egy feles pohárba töltsünk egy nyalatnyit. 

Amúgy kávéba töltve vagy vanília fagyi mellé kortyolvatva, esetleg egy bögrét telitöltve és tejszínhabot rá nyomva, bekuckózva egy Netflixes karácsonyi film elé, díjnyertes!

img_0768.JPG

Rugelach

Van egy fura szokásom. Állandóan jár az agyam, keresek-kutatok, és mivel a nap csak 24 órából áll, ezért vannak dolgok, amelye nem jut idő. Éppen ezért a telefonom guglijában konstans 80-100 ablak van nyitva. Köszi teló, hogy bírod a strapát! Néha eszembe jut valami, felgörgetek, megnézem, becsukom, újat nyitok.

De a Rugelach receptje most már több mint másfél éve állta a sarat. Várt kitartóan. Féltem tőle, mert mégiscsak sajtkrémes, de mégiscsak olyan gyönyörű és ellenállhatatlan. Elsőre osztráknak gondoltam volna. Aztán képzeljétek! Ez a közép-európai zsidó konyhákból gyökerezik. Még a szó is többjelentésű: jelenthet tekercset, sarkot, a gyökere, mint a "rugel" utalhat, arra is, hogy mennyire fenséges. Már a szó maga is csodálatos. Az íze pontosan ugyanezt tükrözi!

Ezzel a süteménnyel akadt még egy dilemmám. Milyen krémsajt van a piacon forgalomban? Ugyanis a dobozokon mindenhol sajtkrémként tüntetik fel, de a szabálykövető lelkem ezt nem tudta feldolgozni. Persze, amikor csináltam, csak 8-ig lehetett a boltba menni, és 7.50kor még az egyikbe tipródtam és kocsiba-be, rohantunk a másikba, hogy idősáv vége előtt 2 perccel vegyünk egyet vagyis kettőt. A Sparban. Pontosan mindkettő ugyanolyan, viszont a Philadelphia kétszer annyiba kerül. (És továbbra sem tudom a krémsajt és sajtkrém közötti különbséget, mert az azóta vásárolt sajtkrém is ugyanolyan állagú volt)

Hozzávalók

Nem apróztam el, mert tudtam, hogy el fog fogyni, így azonnal kb. 2 adaggal sütöttem.

A tésztához:

270 g teavaj
270 g krémsajt (Sparban Philadelphia vagy Arla)
150 g porcukor
45 dkg rétesliszt (eredetileg 33mal indultam, de még simán felvett a buci 10 dekát, lehet hogy Nektek is érdemes kevesebbről indítani), 
egy csipet só

Töltelékhez:

lekvár, dió

A kenéshez: 

1 tojás
egy kanál tej

img_8647.jpg

A lényeg, hogy minden hideg legyen, különben sokkal sokkal több anyagot vesz fel a tészta és a kétségbeesés - utóbbi nagyobb valószínűséggel. 

Miután célba értem és beszereztem a krémsajtot, boldogan kevertem a kihabosított vajhoz, megsóztam, végül apránként hozzágyúrtam a lisztet. Mivel a rétesliszt picit durvább, a tészta pedig nagyon zsíros lett, így réteslisztet használtam hozzá.

Mivel a kézmelegtől nehezen formáztam, így amikor a buci összeállt egy homogén tésztává, a hűtőben pihentette még egy fél órát.

Közben a családban közvélemény-kutattam, ki milyen töltelékkel kéri. Egységesen megszavazták a sárgabarackos-diós, a fahéjas diós és a szilvalekváros-diós verziókat. 

Utána:

Vékony, téglalapalakú tésztát nyújtottam - lehetett volna még vékonyabb is - majd ahogy a kakaós csigát is megkenjük, úgy töltöttem meg igény szerinti töltelékkel a tésztát. Én nem a hagyományos körcikkelyre vágtam és úgy tekercseltem fel, nekem jobban tetszett a picit laposabb, csiga szerű opció. Sokkal jobban illik számomra a karácsonyhoz.

Amikor csak fahéjas cukrot és diót teszünk a tésztába, sokat és még annál is többet szórjunk bele. A kakaós csigától annyiban tér el a tekerése, hogy jobbról és balról is feltekertem középre, így lett kellően guszta méretű a csiga. Pont egy falatnyi. Majd hosszában elvágtam és úgy dolgoztam velük. Majd kb hüvelykujjnyi vastag szeletekre vágtam és a tetejét egy cseppet lenyomtam, hogy még laposabb legyen. (ezen még van mit dolgozni).

A lekvárosokba a diót durvára törtem, vastagon megkentem lekvárral és alaposan megszórtam dióval is, mielőtt feltekertem.

Mielőtt a 170 fokra előmelegített sütőben 15-20 percet sütjük, tojással és egy kis tejjel kenjük meg a tetejét, hogy szép színe legyen.

fullsizerender_3.jpg

 

 

 

Rozmaringos-aszalt paradicsomos keksz

Ez az egyik kedvenc sós karácsonyi sütim, amit minden évben ugyanolyan kötelező jelleggel meg kell sütni, mint a hókiflit vagy a bejglit. 

Hozzávalók (kb 20 kekszhez)

30dkg liszt
15dkg teavaj
2ek. tejföl
só (ízlés szerint de legalább 1 tk.)
rozmaring (lehetőség szerint friss)
3ek. aszalt paradicsom
50-60g reszelt parmezán
1 tojás a kenéshez

fullsizerender_1.jpg

A hideg vajat felkockázzuk, és a liszttel összemorzsoljuk. Hogy a tészta jól összeálljon, adjunk hozzá tejfölt is, sózzuk meg, szórjuk bele az apróra vágott rozmaring-levelet (ha nincs friss rozmaring, használhatjuk a bolti szárítottat is, de az nem lesz olyan zamatos).

Az aszalt paradicsomnál ne a szokásos sós ízűt kressünk, hanem kimérős aszalványosnál édes ízűt, mert ez adja meg az igazi pikantéziáját. Az aszalt paradicsomot is aprítsuk fel, a parmezánt reszeljük le, és dolgozzuk bele alaposan a tésztába.

A sütőt melegítsük elő 180 fokra, a tésztából gyúrjunk egy hengert, majd tegyük be néhány órára a hűtőbe. Ha rapid megoldást szeretnétek, akkor azonnal is süthetitek.

Tényleg az a legegyszerűbb megoldás, ha a henger-formából kb. fél centi vastag szeleteket vágunk, „rusztikus köröket” formázunk belőle, a tetejét megkenjük tojással és kb 25-30 perc alatt aranybarnára sütjük.

 5b820abc-4663-4d1f-85ee-aa2307da5db1_1_102_a.jpeg

 

Fokhagymakrémleves márványsajttal

Hetek óta rágja pasi a fülem és ost már minden lehetséges alkalommal az orrom alá is dörgöli, hogy se fokhagymakrémlevest, se tiramisut nem készítettem még neki, így az egyik reggelen, a reggelit megelőzvén, ezzel kezdtem a napot. Először csak a klasszik fokhagymakrémlevest akartam elkészíteni, de valamiért bekúszott a gondolataimba a márványsajt. Persze nem volt éppen itthon, és csak akkor jutott az eszembe, amikor megpirította a fokhagymát, le kellett mennem, hogy beszerezzem a zsákmányt!

Ha valaki esetleg nem kíván halászlével bajlódni Karácsonykor, akkor ez a leves egy ideális opció lehet!

Hozzávalók

2 fej fokhagyma
1 fej vöröshagyma
kb. 1l víz
2 Maggi zöldségleveskocka (mert még mindig lusta vagyok alaplevet csinálni)
3-4dl tejszín
15dkg márványsajt
só, bors

ee99dd40-2f25-4293-a9c6-20b470d83f86_1_105_c.jpeg

"Készítettem" hozzá levesalapot - a jó öreg leveskockás módszert vetettem be, ez még nem hagyott cserben sosem.

Közben:

A hagymákat megpucoljuk és apróra zúzzuk, kockázzuk, majd egy kevés zsiradékon megfuttatjuk. Néhány merőkanálnyi "levest" keverjünk össze a hagymákkal és botmixerrel dolgozzuk el alaposan.

Adjuk hozzá a maradék leves-alapot. Keverjük hozzá a tejszínt is, és forraljuk fel. Eddig csak 2 decit adtam hozzá, de a 4 decitől sokkal krémesebb lett.

Ezt követően morzsoljuk hozzá a márványsajtot is, és főzzük addig, amíg a sajt teljesen elolvad. Ha nem elég ízes, ízesítsük egy picit, és szerecsendiót is adhatunk hozzá. (A sóval óvatosan bánjunk, ugyanis a sajt elég sós.)

Díjnyertesebb számomra, mint a sima fokhagymakrém, ugyanis jóval sűrűbb.

Morzsoljunk rá díszítésként még egy kevés márványsajot és forrón fogyasszuk!

 

 

Diós stangli, ahogy a dédnagymamám készítette

A hétvégén otthon jártunk és édesanyámat befűztem egy közös karácsonyi sütögetésbe. Otthon nagyobb adagokat és többféle sütit lehet készíteni, hiszen vagyunk rá hatan.

Kész tények elé állítottam őt: már pedig diós stanglit fogunk sütni. Sosem sütöttünk még, hiszen ezt mindig a nagyim sütötte eddig. Azt megelőzően pedig az ő anyukája, amiről anyukám kellemes emlékeket őrzött.

Alapvetően nagyon egyszerű a süti, lisztmentes, így ha zsemlemorzsából gluténmentes verziót veszünk, akkor az érzékeny barátainkat is megvendégelhetjük vele.

Hozzávalók: (kb 2 tepsinyi mennyiség készül belőle)

2 bögre darált dió
1 bögre porcukor
1 bögre zsemlemorzsa
tojás (annyi, hogy összeálljon és sodorható legyen. Nekem kettőre volt szükségem hozzá)
1 citrom reszelt héja

A mázra:
1 tojás fehérje
porcukor

1caca2d9-5957-4ca4-9909-8e34e6865334_1_105_c.jpeg

Az alapanyagokat gyúrjuk össze és adjunk hozzá egy tojást. Ha ez nem elég, akkor egy másiknak a sárgáját is. Ha ez sem bizonyul elegendőnek, akkor a tojásfehérjét is gyúrjuk a tésztához. Akkor megfelelő az állaga, ha jól formázható, nem morzsálódik.

A biztonság kedvéért két sütőpapír között nyújtottam a tésztát, így nem sértettem meg a felületét sem, illetve a sodrófám sem lett piszkos. Segített abban is, hogy ellenőrizzem, mindenhol egyenletes vastagságú-e a tésztám.

Jön az a pont, ahol el lehet rontani: itt most tényleg fontos, hogy 1 centis vastagságúra nyújtsuk ki a tésztát. Persze nem kell hozzá a centi, de törekedjünk arra, hogy ne nyújtsuk ki túlságosan. Ha sokkal vékonyabb lesz, akkor kiválóan alkalmazhatjuk önvédelemre is, ugyanis kőkemény lesz. Szóval sodorjuk ki a tésztát - én amúgy mindent szeretek vastagabbra hagyni, mert sokkal jobb ízűen fogyasztom - csak a vastagságára figyeljünk.

A tojásfehérjéhez pedig kanalanként adagoljuk a porcukrot, és verjük kemény habbá. Nem kell olyan sűrűnek lennie, mint a mézeskalács díszítéséhez használt verzió, itt a sűrűbb folyékony állag szükséges. Ha elértük a kellő sűrűséget, vonjuk be a diós tésztát a mázzal és hagyjuk pár percet dermedni, mielőtt egy vékonypengéjű késsel felvágnánk vékony szeletekre (kb. 1,5x5-6cm)

Nyúljunk egy lapáttal alá és helyezzük el egymástól egyenlő távolságokra a tepisben. méretnövekedéssel nem kell számolnunk, így sűrűbben is pakolhatjuk.

A sütőt 150 fokra melegítsük elő. Kb. 8-12 perc alatt - a sütő erősségétől függően - szárítsuk meg a mázat. Vigyázzunk, ne piruljon meg a teteje, szinte teljesen fehér mázat kapjunk. Akkor igazán finom, ha a diós réteg finom puha marad. 

Természetesen lehetetlenség ellenállni neki, így melegen is megkóstoltam.

Almás pite

Érdekes, sosem sütöttem még almás pitét, de nem is erőltettem meg magam a recept végett, ugyanis édesanyám süti a világ legfinomabb almás pitét, így hát csak elkértem tőle. Ez egy szuper linzeres tészta, így nemcsak pitét lehet belőle csinálni, hanem kis kosárkákat is lehet belőle formázni, amit tetszőleges gyümölccsel, esetleg pudinggal is meg lehet tölteni.

Hozzávalók:

A tésztához:
50dkg liszt
25dkg vaj vagy 15dkg zsír
1 csomag sütőpor
15dkg porcukor
1 tojás sárgája
2ek. tejföl
citromhéj

A töltelékhez:
2 kiló alma 
fahéj
egy kevés cukor

img_8312.jpeg

Az alapanyagokat dolgozzuk össze és gyúrjunk belőle egy homogén tésztát. Csináljunk belőle 2 bucit és tegyük be a hűtőbe, mert utána könnyebben fogunk tudni dolgozni vele, Az egyik buciból készül az alja, amit gyúródeszkán sodorjunk ki akkorára, amekkora a tepsink. A tetejét formázhatjuk kedvünk szerint. Kisodorhatjuk, akárcsak az alját, csinálhatunk belőle rácsokat, de le is reszelhetjük. A reszeléshez érdemes egy 10-15 percre a fagyasztóba tenni, hogy könnyen tudjunk vele dolgozni.

img_8313.jpeg

Amíg a tésztánk dermed a hűtőben, pucoljuk meg és reszeljük le az almát, szórjuk meg fahéjjal, én egy kevés nádcukrot is szórtam rá, hogy édesebb legyen. Dinszteljük meg egy lábosban és csak langyosan oszlassuk el a kinyújtott tésztán, amit villával szúrkáljunk meg előtte.

A tésztát ízlésünknek megfelelően borítsuk be a másik buci tésztával. A felét lereszeltem, a másik felét rácsoztam és ha márvan egy csodálatos kutyám, mancsos és golden retrieveres szaggatóval díszítettem.

A sütőt 180 fokosra melegítsük fel és süssük a sütit aranybarnára, miután megkentük tojással a tetejét, mert akkor szebben sül.

Ha van türelmünk, hagyjuk hogy kihűljön. A süti mellé én kaptam egy testőrt is, aki kitartóan várt, hátha lesik belőle egy falat.

A tésztából maradt egy kevés pluszban, így még két kosárkát ki tudtam a tésztával bélelni és azt is megtöltöttem almával és úgy sütöttem meg.

ui: Állítólag egy hatalmas adag tejszínhabot még elviselt volna. Csak úgy mondom!

img_8314.jpeg

 

süti beállítások módosítása