Átugrottak hozzánk a pasim tesójáék, és gondoltam sütök egy apró kis szösszenetet. Mivel egész sok tészta készült, ezért két adagot tudtam készíteni, így a Thoros csajszik is kaptak egy jó adag szénhidrátbombát. Micsoda szerencse, hogy ezzel nem nekem kellett megbirkóznom :)

Hozzávalók

20dkg liszt
7dkg porcukor
7dkg mandulaliszt
15dkg teavaj
1 tojás

2-3 alma
fahéj
barnacukor
tojás a kenéshez

Gyúrjuk össze a tésztához szükséges alapanyagokat, ha túl puhának érezzük, akkor adjunk hozzá még egy pici mandulalisztet. Kb. 1 órára tegyük a hűtőbe, hogy jól megdermedjen.

Azt hittem, ez a mennyiség egy 29es piteformához jó lesz, de végül két kisebbet csináltam belőle - 20-22es átmérőjűben. A legegyszerűbb megoldás az, hogy egy sütőpapíron az ujjacskáinkkal szépen egyengessük el a tésztát, természetesen a méreteit a formához igazítva. egy picit lógjon túl a formán, hiszen az úgy sokkal gusztább, ha széle is van.

Az almát vágjuk vékony szeletekre, és oszlassuk el a tésztán. Majd fahéjas cukorral hintsük meg alaposan és legutolsó lépésként tojással kenjük meg a tészta szélét.

200 fokra előmelegített sütőben 1520 perc alatt süssük aranybarnára. Ha lett volna itthon vaníliafagyi, azt javasolnék hozzá csipegetni.

Íme elérkezett ez a március is. Semmi madárcsicsergés, csak szakadó eső, ázott kutya, nagy pocsolyák, de az élet megy tovább. Januártól a pasim bevezetett egy tök szuper szokást: minden hónapban legyen valami fogadalom, amit 1 hónapon keresztül tartunk. Neki ilyen volt a nem eszik kenyeret és nem iszik alkoholt. Ebben a hónapban én a no cukor, no liszt, no péksüti szabályt alkalmazom. Fogtok édességet kapni, ez nem vitás, hiszen van még egy csomó finomság a tarsolyban, amit lefőztem-sütöttem, de ebben a hónapban picit több sokkal egészségesebb ételt fogok prezentálni mint eddig. Visszanéztem a blogbejegyzéseket és mindenhol csak a tészta, a süti, cukor, a liszt...ebből most kicsit kiszakadnék, ha tudok. Legalábbis megpróbálom. Egy ideig.

Hozzávalók (2 személy részére)

500g gomba
1 nagy kaliforniai paprika
1 doboz halloumi vagy grill sajt
fűszerek töménytelen mennyiségben
kókuszolaj

A grillsajtot vágjuk fel vékony szeletekre, de csak annyira legyen vékony, hogy ne száradjon ki a sajt sütés közben. Egy csepp kókuszolajat tegyünk a serpenyőbe és mindkét oldalát grillezzük meg a sajtnak.

Közben a gombát hámozzuk le, a paprikát mossuk meg és kockázzuk fel a gombával együtt. Egy csepp olajat itt is használjunk. Először a gombát grillezzük meg nagy lángon, sózzuk, fűszerezzük bátran. Nekem a Fűszerász fűszervaj fűszerkeveréke jött be nagyon egy kis oregánóval megfejelve. Figyeljünk arra, hogy kevés sót használjunk, ugyanis a fűszervaj is sós. Mikor a gomba már majdnem teljesen elkészült, dobjuk hozzá a paprikát és néhány perc alatt grillezzük meg ezt is.

Vacsorára kiváló, nem fekszi meg a gyomrot, egyszerűen imádtam.

A pasim felvetette az ötletet, hogy Húsvétig, hátha motivállak Titeket, csak egészséges kajákat posztolok ki. Ahogy a diétát és a sportot is többnyire toljuk magunk előtt, - mentségünkre legyen, mindketten rendszeresen sportolunk és az étkezésre is igyekszünk odafigyelni - itt sem lesz másképp, mert bizony ez nem az a poszt lesz. Ha igazán "stílusos" szeretnék lenni, akkor azt is mondhatnám, hogy majd hétfőn...

Helyette viszont egy nagyon finom és roppant gyors vacsiötlettel állnék elő. Természetesen ha picit több időtök van, akkor saját magatok kelesszétek a tésztát, de most én is inkább vettem egy adag Tante Fannyt hozzá. Spenót lazac, sajt és paradicsomszósz. Semmi egyébre nincs szükség hozzá a tésztán kívül.

Hozzávalók

1 csomag Tante Fanny pizzatészta
paradicsomszósz
15dkg füstölt lazac
parmezán és/vagy mozzarella
10 dkg spenótlevél
szerecsendió
2 gerezd fokhagyma
só
bazsalikom

A sütőt melegítsük elő 180 fokra, a tepsit béleljük ki sütőpapírral, de a tésztalap eleve sütőpapíron érkezik. 

A tésztalapot alaposan kenjük meg paradicsomszósszal, tépkedjünk rá bazsalikomot, sózzuk meg egy picit.

A spenótot fonnyasszuk meg pár perc alatt, zúzzunk bele 2 gerezd fokhagymát, picit sózzuk meg, és a szerecsendiótól se kíméljük.

Oszlassuk el egyenletesen a spenótleveleket, tegyük rá a lazacot is, majd alaposan szúrjuk meg sajttal és süssük 15-20 perc alatt aranybarnára.

Tegnap reggel beültem az irodában levő asztalomhoz és rám tört a kínzó vágy, hogy én most úgy ennék egy kis mákos gubát. És hogy ez milyen szuper is lesz este. Még szerencse, hogy kimondtam ezt a bűvös szót, hogy este, ugyanis ha nem tettem volna, egész nap elkalandoznak a gondolataim és ha lett volna szabad időm ebédszünetben, addig járom a környező étkezdéket, vagy lesem a pizzarendelős oldalakat, amíg meg nem szerzem magamnak. De így békében telt a napom és este, természetesen jó későn, de elkészült a MÁKOS GUBA. Emlékeim szerint legutóbb a kolis éveim alatt csináltam, természetesen akkor is giga fazéknyit, ami pár nap alatt el is fogyott, de hát majdnem az is 10 éve volt :) Nagy adagot készítettem, nyugodtan mondhatom, hogy inkább 5-6 főre. Olcsó, gyors és nem utolsó sorban gyermekkoridéző a hangulata.

Hozzávalók

10 kifli
0,8dl - 1 liter forró tej
300g darált mák porcukorral összekeverve
1 reszelt citrom héja

A feladvány nehéz: Kezdjük azzal, hogy egy jó nagy levesfőző lábosra lesz hozzá szükség. A kiflit kb. centis vastagságúra szeleteljük fel, közben a tejet forraljuk fel. A mákot daráljuk le, porcukorral, hiszen így nem fog a darálóba ragadni. Reszeltjk hozzá egy citrom héját is, az ízhatás fokozása érdekében. Ha tényleg autentikusra akarjátok csinálni, eszetekbe ne jusson bolti cukrozott darált mákot venni!!! 

A kiflire szórjuk a mákot, rázzuk össze egy kicsit, majd a forró tejet öntsük rá apránként és keverjük össze óvatosan, esetleg a fedőt az edényre téve jól össze tudjuk forgatni. Figyeljünk arra, hogy a kifliket alaposan áztassa el mindenhol a tej. Ez az aranyszabály. Ám azért javaslom a tejet apránként hozzáadagolni, mert az sem túl szívderítő élmény, ha a kiflit szétáztatja a tej.

Érdekes tapasztalat, hogy amilyen édesnek tűnt a cukrozott mák, azért még egy evőkanál porcukrot tettem hozzá, hogy elérjen a kellő édességet.

Lehet hozzá vaníliasodót készíteni, de mivel erre már nem volt időm tegnap, le is maradt a repertoárból.

Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó, gyerekkoromban a nagyim mindig ezt mondogatta. Én pedig ígértem a focaccia mellé egy csudiszupiklassz kísérőt.

Csudajó ötletet láttam a Tasty-n és épp ideje volt, hogy kipróbáljam ezt a tüneményt. Nekem speciel  nincsenek fém muffinformáim, de feltaláltam magam, és a szufléformákkal játszadoztam egyet és találtam ki, hogyan is tudom megvalósítani, amit szeretnék. Ennek a "köretnek" már volt egy korábbi elődje, de a túl sok tojás miatt majd' éhen haltunk mire elkészült. Itt viszont tényleg egy rövidebb lélegzetű "melóról" van most szó.

A mennyiségek miatt kérem szépen elnézőek lenni, lehet hogy ez az adag valakinek a fél fogára sem elég, így lehet duplázni. :)

Hozzávalók(2 fő részére)

4 tojás
1,5 zsemle
4 szelet bacon
sajt
zöldfűszerek (bazsalikom, snidling, petrezselyem)
só
csepp teavaj

Először azon gondolkoztam, hogy én bizony nem veszek azért toastkenyeret, hogy a szufléformával kiszúrjam az alaphoz szükséges formát, ugyanis a zsemlét egy sokkalta jobb  megoldásnak véltem. És jelentem, bejött. Ma egy centiméter vastagságúra szeleteljük el a zsemlénket, a tetejét és az alját ne használjuk fel, én legalábbis nem tettem. Nagy valószínűséggel még a zsemle héját is le kell vágnunk, hogy gond nélkül behelyezzük a szufléformába.

Mielőtt ezt megtennénk, két dolgot tegyünk meg:

1. a sütőt 220 fokra melegítsük fel (nem fog szétrobbanni a szuflé forma, bármennyire is rettegtem én is tőle)

2. vajazzuk ki a formákat, tetőtől-talpig.

A vajazás után helyezzük el a kivágott zsemleszeleteket a formákban, egy-egy bacont pedig óvatosan tekerjünk a zsemle köré, mintha ez lenne az ételünk pereme. picit nyomkodjuk le az alját, hogy a zsemle melletti légüres teret is kitöltse. Ez azért fontos, mert így biztosan nem fog lefolyni a tojásunk.

A zsemlére szórjunk egy kevés sajtot, pikánsabb, ha füstölttel készítjük, de bármilyen, az ízlésünknek megfelelő sajt kiváló erre a célra. Üssünk minden formába egy-egy tojást, sózzuk meg, majd az apróra vágott zöldfűszereket keverjük össze és szórjuk rá a tojásra.

Mint aki dolgát jól végezte, tegyük a sütőbe és kb. 10 perc alatt készre sül - látni fogjuk, ahogy a tojásfehérje fehér színt ölt.

Szedjük ki a sütőből, hagyjuk hűlni pár percet és egy ételcsipesz/-fogó segítségével lazítsuk fel az oldalát, majd óvatosan emeljük ki. A második-harmadik műveletnél már ráérzünk az ízére és egyre szebben fogjuk tudni kiemelni, anélkül, hogy elszakítanánk a bacont, kinyomnánk a tojást, vagy összetrancsíroznánk a zsemlét.

Én imádtam a focaccia mellé is, de egy lazulós hétvégi reggeliként, frissen facsart narancslével, mindent visz.

Az elmúlt 30 évem sushi nélkül töltöttem, és köszi a kérdést, jól megvoltunk, egymás nélkül is. Aztán egyszer "lenyomtak" a torkomon egy tál sushit. Aztán beindultam, jött a running sushi. Aztán rendeljünk ebédre is sushit. Aztán függővé váltam, és minden körülmények között meg tudtam enni. Bár néhány running-os teletömött állapot után azt éreztem, hogy az elkövetkező 3 hónapban egy darab makit sem kívánok, ezek a nagy "fogadalmak" ma. egy hétig tartottak ki.

A legutolsó ilyen alkalomnál napközben ismét rájött az ingerencia, azonban elkezdett munkálkodni bennem a kisördög. Végül is, szabad az estém, a pasim sokára ér haza, így van időm a konyhát csatatérré változtatni. Majd ismét vissza az eredeti állapotába. 

Napközben megnéztem néhány videót, hogyan kell feltekerni, bár múltkor is majdnem beestem a pult mögé, annyira figyeltem a "sushi-mester" minden egyes ujjmozdulatát, és végül nem ítéltem agysebészeti melónak. Végeztem egy gyors piackutatást, mi kell hozzá, hol lehet beszerezni, így ezeket a tanácsokat is megosztanám Veletek. Ugye van az Ázsia Bt., a Fővám téri piac mellett. Hát ott mindent meg lehet találni, ami szem-szájnak ingere, azonban piszok drága. Helyette lessetek ki az Ázsia centerbe, vagy ha útba esik, a Szépvölgyi út 2/b. alatt találtok egy boltot, amely egyben ételbárként is funkcionál: http://azsiaiizek.freewb.hu/. Az alapanyagokat egész olcsón - az Ázsia Bt.hez képest féláron - be lehet szerezni. Szükség lesz, bambusz tekerőre, szójaszószra (a lány segít, hogy melyik az ideális a sushihoz), wasabira, - ezt az Ázsia Bt.-nél vette meg végül, mert ott volt por kiszerelésben -sushi rizsre, gyömbérre, rizsecetre, nori lapra, magyar nevén algalapra.

Összköltséget tekintve - a lazactól kezdve minden benne foglaltatik - kb. 24 tekercs, akár maki, akár rollra gondolunk, körülbelül ezer forintból kijön. És a bele fektetett munka sem annyira vészes.

 Hozzávalók: (48 maki/ rollhoz)

Rizshez:

40dkg sushi rizs
7dl víz
1dl rizsecet
csipetnyi só

Feltekeréshez:

6 db nori (algalap)

Makikhoz:

10dkg lazac
avokádó
grillezett garnélarák

Nagy maki tekercshez:

1 kis csomag surimi rák (8db)
majonéz
15-20dkg natúr krémsajt
fél avokádó
uborka

wasabi
szójaszósz
gyömbér

Én kevésbé vagyok a sztenderd maki rajongója, de a nagy makikért ölni tudnék, kis túlzással persze. Két receptet mutatok Nektek, amely tulajdonképp csak az utolsó előtti lépésében tér el, másképp kell feltekerni.

Ne feledkezzetek meg a bambusztekerő beszerzéséről sem!

Alaposan mossuk ki a rizst, egészen odáig, amíg átlátszó víz nem folyik róla. főzzük meg a megadott vízmennyiséggel felöntve, cseppet megsózva, hogy ne legyen íztelen. Csak akkor kezdjünk el dolgozni vele, amikor már langyos. Ekkor a rizsecettel öntsük fel, keverjük össze. Az állaga egy kicsit ragacsos lesz, de nekünk ez a jó, ezzel lehet a legszuperebbül dolgozni.

Amíg a rizs hűl, készítsük konyhakészre az alapanyagokat. A lazacot, az uborkát vékony csíkokra szeljük, az avokádót hámozzuk meg, és néhány milliméter vastagságú szeleteket szeljünk belőle. A makiba szánt surimi rákot hosszában negyedeljük el, míg a nagy makitekercshez valót az alábbiak szerint keverjük ki: először csak egy fél doboz krémsajtot keverjünk össze egy kevés majonézzel, majd 6-7 surimit nyomkodjunk össze villával és alaposan keverjük össze. Ha túl sűrűnek ítéljük a krémet, mehet bele még egy kevés krémsajt.

A bambusztekerőt tekerjük be alaposan folpackkal, mert így sokkal könnyebben boldogulunk a feltekeréssel és nem utolsó sorban jóval higiénikusabb is. Szükségünk lesz egy tálka vízre, késre.

Egy konyharuhán dolgozzunk tovább. Helyezzük rá a bambusztekerőt, majd elsőként a hagyományos maki tekerccsel kezdjük, ugyanis az (is) pofon egyszerű. Tegyük a nori lapot a bambuszra - a fényes felével lefele -, majd a rizs kb. hatodrészét terítsük szét az algalapon. Nedvesítsük be az ujjainkat, hogy könnyedén ellapogathassuk a rizst. ne préseljük össze nagyon, de arra figyeljünk, hogy a teljes algalapra egyenletesen oszlassuk el. Pontosabban az egyik oldalon hagyjunk ki egy centi széles helyet.

Kb. a lap 1/3 részénél egy vékony csíkban helyezzük el a "tölteléket", mondjuk a lazac csíkokat. Ha szeretnénk, már töltelékként is használhatunk wasabit, bár én inkább ezt ki szoktam hagyni. MIelőtt összetekernénk, nedvesítsük meg a nori rizstől szabadon maradt részét. A töltelékhez közelebbi végén kezdjük el óvatosan feltekerni a tekerőt, figyeljünk arra, hogy azért elég szoros legyen. Ha teljesen feltekertük, egy picit nyomkodjuk még meg. 

Helyezzük vágódeszkára, egy nagyon éles és vizes késsel először vágjuk le a végeit, majd csapjuk félbe. Én minden egyes vágás előtt benedvesítettem a kést, és nem erőteljes mozdulattal nyomtam le, hanem óvatosan húztam a pengét, nehogy szétessen a tekercs. Amíg 8 egyenlő tekercset nem kapunk, addig felezzük a tekercset. 

A nagy makitekercs csak annyiban különbözik a kistestvérétől, hogy először a rizst oszlatjuk el a bambusz tekerőn, arra jön a nori, ismét a fényes felével lefele, bár itt túl sok jelentősége nincsen. Mivel itt picit bonyolultabb dolgokat is lehet varázsolni, ezért elsőként húzzunk a kikevert krémmel olyan vastagon kenjük be egyharmad résznél az algalapot, mintha két csík lazacot helyeznénk egymás mellé. Azonban a surimi krémre még tegyünk egy csík lazacot és egy csíkban uborkát is. Itt jön képbe a vékonyra szelt avokádó. picit ferdén helyezzük a töltelékre, az elejét és végét is hajtsuk a krém alá, mintha szeretnénk bebugyolálni valamit, de nem elég hosszú. Egy-egy tekercshez kb. 3-4 szelet avokádóra lesz szükség. 

Végezetül tekerjük fel, néhány határozott mozdulattal nyomkodjuk meg, mert ez könnyebben széteshet. Ugyanúgy vágjuk le a végeit, és 8 egyforma méretű tekercset vágjunk belőle. Végezetül szórjuk meg szezámmaggal.

Tálaláskor gyömbérrel, szójaszósszal és wasabival fogyasszuk. Kipróbáltam a wasabi pasztát is, nekem az picit pazarlós, ugyanis vagonszámra tudok wasabit pusztítani. Így az Asia Bt.-nél vettem wasabi port - állítólag a sushibárok is ezt használják - és egy kevés vízzel megfelelő állagúra kevertem.

Ebből a mennyiségből 48 tekercset tudunk készíteni. Lazacból sem kell többet venni, talán 6 vagy 7 tekercshez elegendő ez a 10 dekányi mennyiség.

Megpróbálok minden vasárnapra olyan frappáns és gyorsan elkészíthető megoldással élni, ami az egyszerűsége ellenére, fantasztikusan néz ki. Így készült ez a kekszes csoda is. Gyerekkoromban hasonlóan készült az "albert kekszes" is, ez talán annak a feltuningolt verziója.

Hozzávalók

vajas keksz
6dl tej
2 csomag csokoládés pudingpor
3-4 evőkanál kristálycukor
1 csésze espresso
1 teáskanálnyi vaj
1,5 banán

Mielőtt nekiállunk a sütinek, egy kb. 50x50centis méretű folpackot terítsünk le, amin dolgozni tudunk. Ez azért lesz fontos, mert a sütit össze kell hajtogatni, és ezzel könnyedén megtehetjük ezt. Ha nincs ilyen nagy, akkor a piciből több réteggel dolgozzunk, én is így csináltam.

A pudingport keverjük csomómentesre egy kevés tejjel, majd öntsük hozzá a maradékot. Cukrozzuk a tejet, és folyamatosan kevergetés mellett főzzük meg. Amikor elkezd forrni, adjuk hozzá a lefőzött kávét is. Amikor már pudingos állagú, mehet hozzá a vaj is.Hagyjuk, kihűlni, de langyosan már kenhetjük kis a kekszekre.

A rétegezést a kekszekkel kezdjük. Hosszában helyezzünk el 4x3 kekszet, de figyeljünk arra, hogy ne tegyük túlságosan szorosan, mert fejtörést okozhat a későbbiekben. Az első két rétegen tartsuk a 4x3-as darabszámot, a harmadik-negyedik rétegnél viszont a középső sort hagyjuk üresen, ugyanis oda kerül a banán. A kekszeket pudinggal tapasszuk össze, egy szilikonlapáttal könnyen el tudjuk oszlatni a krémet. 

Ha a banánt is elhelyeztük a középső sorba, a fólia segítségével két oldalról hajtsuk fel a kekszeket, mintha egy könyvet csuknánk be.

Törekedjünk arra, hogy háromszög formát kapjunk. Egy picit ha kell, segítsünk rá a kezünkkel is. A fóliával alaposan csomagoljuk be és tegyük 2-3 órára a hűtőbe dermedni. 

Ha már megdermedt a puding és a keksz is megszívta magát, a külső részét pudinggal kenjük le, mert különben olyan Chokito-s ronda és finom hatást érne csak el. Ezután szeletelhetjük kis.

Ha kedvünk szottyan, nyomhatunk rá tejszínhabot is.

A focacciával már évek óta szemezgettem, de nem voltam benne biztos, hogy nem egy két ujjnyi vastag tésztát fogok eredményül kapni. Addig szórakoztam a recepttel, amíg a kívánt szépségű tészta lett belőle. Méghozzá mindenféle finomsággal megspékelve. Emellé csináltam egy isteni tojás, amit baconbe göngyöltem és úgy sütöttem meg. Ezt a receptet is megtaláljátok hamarosan. Ez kellően laktató önmagában is, de valami mellé csipegetve is.

Hozzávalók

30dkg liszt
1tk. só
fél kocka élesztő
2,2dl langyos víz
csipetnyi cukor
4ek. olivaolaj
rozmaring
aszalt paradicsom
olivabogyó

Keverjük először össze a lisztet és a sót, közben a langyos vízben futtassuk fel az élesztőt egy csipetnyi cukorral együtt. Ha az élesztő is felfutott, az olivaolaj felét kanalazzuk a lisztes keverékhez, majd dolgozzuk alaposan össze a tésztát. Hagyjuk egy órát kelni. A tészta elég ragacsos állagú lesz, ne aggódjunk miatta. 

Hajtsuk félbe a tésztát, adjunk hozzá még egy kanál olivaolajat és pihentessük egy újabb fél órán keresztül. Ezt a mozdulatsort ismételjük meg még egyszer.

A sütőt melegítsük elő 240 fokra, közben a sütőpapírral bélelt sütőlapra óvatosan nyújtsuk ki a tésztát a tenyerünkkel. Hagyjuk egy picit pihenni, mert még így is dagadni fog. Pihentetés után az ujjainkkal egy picit nyomkodjuk meg, szórjuk meg ízlésünk szerint friss fűszernövényekkel, aszalványokkal vagy olivabogyóval. Picit nymkodjuk bele a tésztába a feltétet, nehogy lepotyogjon. Egy csepp sót is szórhatunk még rá. 

A tészta tetejét olivaolajjal kenjük át, majd 15-20 perc alatt süssük aranybarnára. 

Időközönként frászt kapok a puhányságomtól. Néha bátran bevállalom az újabbnál újabb és izgisebbnél-izgisebb ételeket, de az édesburgonyát 3 év alatt egyszer sem próbáltam ki. Aztán néhány hete kipróbáltuk, azóta pedig függővé váltunk tőle. Otthoni mozizáshoz, vagy délutáni nasinak kifejezetten ajánlott.

Hozzávalók:

5-6 db édesburgonya 
olivaolaj
fűszerek ízlés szerint

Az édesburgonyát mossuk meg alaposan, ha kell egy körömkefével is dörzsöljük át alaposan. Vágjuk hosszában 3-4 darabba, mérettől függően. Sózzuk meg, és kísérletezzünk különféle főszerekkel, majdcsak kitaláljuk, melyik lesz számunkra a tuti befutó. Én csináltam már mediterrán, rozmaringos keverékekkel is, isteni volt mindegyik.

Alaposan fűszerezzük be, majd locsoljuk meg olivaolajjal.

Kinek milyen erős a sütője, 200-220 fokon süssük meg alaposan. Néha rázzuk meg a tepsit, hogy minden oldala alaposan átsüljön. Ne várjunk csodát, vagy én voltam szimplán béna, de nem lett olyan ropogós, mint a hagyományos burgonya. A fűszeres részeknél egy enyhe kérget kap.

Csudafinom, főleg a sós-édes kombináció miatt.

Új pasi, új életforma, új szabályok. És itt megemlíteném az egyik kedvenc új szabályt, amivel meg kellett "barátkozzak". Vasárnap, ha törik, ha szakad, bizony nasi délután van, és minden vasárnap "uzsi-időben" elő kell rukkolnom egy finomsággal is. Így egész héten keresgélek, ötletelek, mivel lepjem meg a pasim. Igyekszem minél egyszerűbb desszertet választani, így ezeket szerintem Ti is díjazni fogjátok. 

Hozzávalók

1 csomag levelestészta (Tante Fanny)
2 tábla csokoládé ízlés szerint
1 csomag vaníliapuding
5dl tej
3-4 evőkanál kristálycukor
1 marék áfonya

1 tojás a kenéshez
pisztácia

Legelső lépésként a pudingport keverjük egy kevés tejjel csomómentesre, majd adjuk hozzá a tej fennmaradó részét, kanalazzuk hozzá a cukrot, és folyamatos keverés mellett főzzük sűrű krémmé. Természetesen a vaníliapuding helyett készíthetjük mással is, nekem a személyes nagy kedvencem a tejszínes puding. Ha ezzel a művelettel megvolnánk, hagyjuk kihűlni.

Készítsük elő a terepet a tésztának. Én a gyúródeszka helyett szilikonlapon szeretek dolgozni, azonban ez az ötlet hibás lépésnek bizonyult. Ha nem akartok felesleges fejtörést, akkor egy szilikonos sütőpapíron dolgoztok tovább, melyet könnyűszerrel a tepsibe tudtok helyezni, az előkészített sütivel együtt.

A leveles tészta közepére helyezzünk két tábla csokoládét. Én Toffee-s Milkát vettem, és kipróbáltam a fehér csokit is. Szerintem utóbbi nagyon tömény és édes, így csak igazi fehércsoki-rajongóknak javasolnám. A táblacsokikat ízlés szerint aszalt gyümölcsökkel és pudinggal is feldobhatjuk, szerintem ez sokat dobott rajta.

Ez után jön az igazi "munka", ami némi odafigyelést is igényel. Mivel a tésztának olyan benyomást kell keltenie, mintha fonott lenne, ezért a képek alapján kövessétek az alábbi lépéseket.

A csoki sarkai legyenek a kiinduló pontok. Fogjatok egy hurkapálcát, vajazókést vagy hosszú nyelű kanalat. Ezt tartsátok kb. 22,5°-os szögben és nagyjából a csokikockáknak megfelelően, ugyanolyan távolságra egymástól vágjatok csíkokat, a csokitól kifelé. Ahogy bevagdossuk a tésztát, a legvégén maradni fog mindkét oldalon egy-egy derékszögű háromszögszerű tészta, amit vágjunk ki, erre nem lesz szükségünk. A csokik keskenyebb oldalán pedig a téglalap alakú darabot hajtsuk a csokira. Majd a tetejéről kezdve, jobbról és balról is szorosan hajtsuk egymásra a csíkokat. Végezetül tojással kenjük meg a tetejét, és szórjuk meg darabolt pisztáciával - sótlant vegyetek - de természetesen bármilyen magvacskával megszórhatjátok, kedvetek szerint.

A sikeresen belehelyeztük a tepsibe, a 200 fokra előmelegített sütőben süssük aranybarnára. Hagyjuk egy picit hűlni, mielőbb felszeletelnénk. Kb. 2 ujjnyi vastagra vágjuk őket.