Mivel reggel korán ébredtem, ám nem volt olyan kajcsi, amit szívesen megettem volna, ezért a leggyorsabbhoz folyamodtam. Rizs és hozzá a pillanatok alatt elkészíthető rák. Eddig csak petrezselyemmel pórbáltam, de most csak kakukkfű volt otthon, ezért azzal is kipróbáltam. Még talán az íze is jobb, mint a képen látható petrezselymesnek.

Hozzávalók

500g friss garnélarák
3 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
só vagy néhány szál kakukkfű
citromlé

A fokhagymát pucoljuk meg és vágjuk vékony szeletekre és enyhén pirítsuk meg egy kevés olajon. A garnélát dobjuk rá és pirítsuk rózsaszínre. Ha fagyasztottat veszünk, akkor olvasszuk ki egy kicsit és a levét öntsük le róla.

A petrezselymet aprítsuk fel és adjuk a rákhoz. Egy kevés sót is szórjunk rá.

Forgassuk át alaposan a rákot, ha vizet ereszt, azt öntsük le róla, mert inkább pirítsuk, minthogy pároljuk. És ne feledjük, szép rózsaszínűre pirítsuk meg.

Tálalás előtt közvetlenül facsarjunk rá citromlevet, mert úgy sokkal intenzívebb és pikánsabb lesz az íze. És fogyasszuk hozzá a zöldborsólepényt, de rizzsel s szuper párosítás.

Mostanában nem főzök annyit, ezért már kezd elvonási tünetem kialakulni. A múlt héten már nem bírtam magammal és feljelentkeztem újabb főzőkurzusokra. Már alig várom :)

De jöjjön egy kis hazai, egyszerűen összedobható kaja. A töltött csirke. Már gyerekkorokban is imádtam, és néha rám tör a vágy, és nem tudok ellenállni neki, úgyhogy neki kell veselkednem, hogy elkészítsem. Most sem történt másképpen.

Hozzávalók

2 egész csirkecomb (bőrrel)

Töltelékhez:

2 zsemle
víz
fél kiló máj
1 tojás
1 csomag petrezselyem
vegeta
1 fej vöröshagyma
olaj

A csirkét mossuk meg és szabadítsuk meg a bőrén maradt szőrszálaktól.

A hagymát pucoljuk meg, és forró olajon dinszteljük meg. A májat vágjuk csíkokra, fűszerezzük meg egy kicsit, és pároljuk meg. Hagyjuk egy rövid ideig hűlni.

Közben a zsemlét áztassuk vízbe, majd nyomkodjuk ki jó alaposan. Az áztatott zsemléhez üssünk egy tojást, adjunk vegetát, egy csomag petrezselymet aprítsunk fel. A májat keverjük a töltelék többi eleméhez. Sóval, borssal ízesítsük kedvünk szerint.

A csirkecombokon találunk egy részt, ahol a bőrt fel lehet húzni. Ezt a rést tömjük meg jó alaposan a töltelékkel. Ha még marad, akkor a tepsiben egy téglalapot szoktam belőle formázni, és a combokkal együtt megsütöm 180 fokra előmelegített sütőben.

A nagy kedvencem a szilvás- és/vagy barackos gombóc, de esetenként egyszer-egyszer becsúszik a nutellás-gombóc is. Hétvégén kinéztünk a nagymarosi piacra és csodaszép szilvát tudtunk venni. Ennek az ok-okozati következménye pedig az lett, hogy kötelező volt szilvásgombócot csinálni. MIvel a férjem nem szereti a meleg gyümölcsöt, ezért neki készítettem nutellás verziót is.

Hozzávalók

Mindig kitalálok valami frankó kis szendvicskrémet, ami most sem volt másképp. Mivel a barátaink szeretik a főztünket, és bármit, amit nálunk esznek, ezért imádok nekik főzni, mert igazán hálás evők. Mivel a zöldborsókrémleveshez nem használtam fel az összes borsót, ezért szendvicskrémet csináltam belőle, ami remekül sikerült.

Hozzávalók:

30dkg zöldborsó
petrezselyem
20dkg krémsajt vagy natúr szendvicskrém
3-4 gerezd fokhagyma
só

A borsót egy kevés vajon pároljuk meg az apróra vágott petrezselyemmel együtt. Hogy mindig legyen itthon petrezselyem, szoktam egy csomót venni és felaprítva lefagyasztom. Így csak apró porciókat kell előszednem és felhasználnom a főzésnél. Csak egyszer kell figyelni, hogy mindig légmentesen legyen elcsomagolva, különben hűtő íze lesz, amitől rosszul vagyok.

Ha a borsó puha lett, öntsük át egy műanyag edénybe, zúzzuk bele a fokhagymát – kezdetben inkább kevesebbet, mert elég intenzív lesz az íze – sót és a krémsajtot / szendvicskrémet is. Botmixerrel pépesítsük és kóstoljuk meg szükséges-e bármiféle ízesítés.

Pirítóssal, paradicsommal fogyasszuk, miután egy kicsit összeértek az ízek.

Csak úgy önvédelemből kipróbáltam a zöldborsókrémlevest is. Mivel imádom a krémleveseket, és ez valahogy eddig mindig is kimaradt a portfólióból, uccu neki, ezt is kipróbáltam. Némi módosítást eszközöltem benne, mert amit a recept előírt hagymamennyiséget, nagyon intenzív hagymaízt adott neki. Vagy lehet, hogy szimplán nem kellett volna túlzottan megpirítanom? :)

Hozzávalók (4-6 fős részére)

60dkg zöldborsó (szezonban törekedjünk, hogy friss legyen, ne mirelit)
1 fél fej vöröshagyma
7dl húslevesalaplé
kb 2dl tejszín
1ek. vaj
só

A vöröshagymát elméletileg apróra kéne kockázni, de lustaság fél egészség alapon, és mivel úgyis össze lesz turmixolva, ezért gond nélkül csak felszeleteltem és vajon üvegesre pirítottam.

A borsót forgassuk össze a hagymával és pároljuk meg. Egy külön edényben 2 húsleveskockát 7dl vízzel forraljunk fel. Következő fogadalom! (Húslevesalapot fogok készíteni és jégkockatartóban le fogom alaplének fagyasztani, mert ez nem állapot, hogy kockázgatok.) A leforralt húslevesalapot öntsük a borsóra, ha már elég puha. A botmixerrel pépesítsük össze az alaplevet és a zöldborsót, majd tegyük vissza a tűzre főni. Rottyantsunk egyet rajta, majd apránként adjuk hozzá a tejszínt, amivel sűrűsíteni tudjuk a levest. Úgy gondoltam, hogy nem fogom fűszerezni, mert az alaplé miatt úgyis intenzív az íze, de végül a tejszín kicsit elvette az ízét, és utánsóztam. De vigyázzunk, ezzel ne essünk túlzásba

Addig főzzük a levest, ami jó krémes állagot nem kapunk. Ha szükséges, és úgy látjuk, a 2 deci tejszínen túl is önthetünk bele még, ha nem tartanánk elegendőnek.

Annak ellenére, hogy már huzamosabb ideje közel negyven fok van, valamit ennünk kell. Az elmúlt hetekben leginkább a salátára szorítkoztunk, hiszen reggel indulás előtt 5 perc alatt összedobhattuk és nem volt vele szinte semmi további teendő. Azonban már kezdtem megunni, és inkább bevettem a konyhát. A hátunkról csorgott a víz, de amit összehoztunk, minden fáradtságot megért. Ugyanis, nemcsak, hogy jövő hétre kellett sütni-főzni, hanem holnap jönnek a barátaink egy kis szeánszra. Ilyenkor a szokás, hogy mindig készítek valamit. Most a cél az volt, hogy 3 óra alatt a legnagyobb mennyiséget, és változatosságot hozzuk össze, természetesen a férjem segítségével.

Az első, amit készítettem, a házi májkrém volt, ami szerintem egy megvajazott pirítóssal és néhány szelet paradicsommal, holnap nagyot fog ütni! (Legközelebb kétszer ennyit csinálok majd!)

Hozzávalók

fél kg csirkemáj
2gerezd fokhagyma
só, bors
ízlés szerint bazsalikom vagy kakukkfű
3ek teavaj
kevés tej vagy tejszín

A vajat olvasszuk meg, majd a csirkemájat sózzuk, borsozzuk és fokhagymázzuk meg. Aki imádja a fokhagymát, mehet bele még egy gerezddel. Süssük át teljesen, majd ha ezzel megvagyunk, a 8-10 levél bazsalikomot tépkedjünk össze, majd botmixerrel zúzzuk krémesre a májat és a bazsalikomot is. Ha kicsit száraznak érezzük egy kevés tejjel krémesebbé tehetjük.

Komolyan mondom, nem gondoltam, hogy a májkrémkészítés ennyire egyszerű és gyors lehet! Maximum 20 percet vett igénybe.

 utóirat: először úgy próbáltam ki, hogy a máj sütése közben beledobáltam a friss fűszernövényeket, azonban sokkal intenzívebb az íze, ha frissen kerül bele, hőkezelés nélkül.

Anyukám is rákapott a krémlevesre. Nagyon gondolkoztam azon, mit is csinálhatnék ebben a hőségben, mert őrülten melegem van, és szinte semmit nem kívánok enni, de a salátát már nagyon untam. Mivel otthon voltunk a hétvégén és a fa roskadásig tele volt sárgabarackkal, ezért szedtem egy jó adagot és a nagyjából krémlevest készítettünk. Bármennyire is hihetetlen, de a tej-barack kombó nem okoz problémát.

Mindannyian nagyon szeretjük a zserbót, én anyukám előállt egy újabb ötlettel. Méghozzá a túrós zserbóval. Húzódzkodtunk, hogy de hát ez mégsem olyan, de mikor megkóstoltuk, akkor rájöttünk, hogy kár lett volna kihagynunk. Vasárnapi desszertnek kiváló.

Hozzávalók:

Tészta:

50dkg liszt
25dkg margarin / teavaj
1 tojás sárgája
1 csipetnyi só
1 csapott tk. szódabikarbóna
4ek. kristálycukor
1cs. vaníliás cukor
1dl tejföl

Töltelék 1:

15dkg dió
10dkg porcukor

Töltelék 2:

50dkg túró
ízlés szerint cukor, citromhéj
1cs. vaníliáscukor
2ek. tejföl
1tojásfehérje

baracklekvár

Dr. Oetker csokibevonó

A tésztához gyúrjuk össze a hozzávalókat, majd ha jól összedolgoztuk, 3 egyenlő részre osszuk szét.

Keverjük ki a tölteléket: A diót a porcukorral daráljuk össze. A túrókrémhez, verjük kemény habbá a tojásfehérjét, a túrót keverjük ki a cukorral, vagy – ízlés szerint – mézzel, a citromhéjjal, vaníliáscukorral és a tejföllel. A felvert tojást ezután óvatosan forgassuk össze a túrókrémmel. A tojásfehérjére azért van szükség, hogy a túrókrém kellően laza legyen.

Melegítsük elő a sütőt 175 fokra, és közben a tepsibe rétegeljük a süteményt az alábbiak szerint:

Tészta – lekvár – dió – tészta – lekvár – túró – kis zsemlemorzsa vagy dió – tészta – csokimáz

Természetesen a csokimázról feledkezzünk el odáig, amíg megsül a tészta. Kb. 30-35 perc alatt megsül a süti, és utána a meleg tésztára oszlassuk el egyenletesen a csokimázat. Mivel nekem sosem sikerül szépre, ezért a legegyszerűbb megoldást választottam: Dr. Oetker mikrózható csokibevonóját használom, amit kis tömbben lehet kapni. Várjuk meg, amíg a süti kihűl, mielőtt fogyasztanánk.

Ez egy nagyon tetszetős receptnek indult, azonban a végére mégsem lett annyira finom, mint én azt gondoltam. Meg merem kockáztatni, hogy egy csokikrémmel, vagy esetlegesen pudinggal jobban jártam volna. Bár ízlések és pofonok. A recept kikerül, ha már elkészült, nincs mese. A recept elkészítéséhez hasznos lehet egy maghőmérő, de ennek hiányában a szánk széle is megteszi, csak a csoki hőfokával vigyázzunk. 6-10 darab készül ebből a mennyiségből, de ezt nagyban meghatározza, mekkora formát használtok hozzá.

Hozzávalók

Tésztához:

30dkg liszt
20dkg vaj
10dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
1 citrom héja

Csokikrémhez:

30dkg étcsoki (min 60/-os)
4tojás + 2 tojás sárgája
360g tejszín
8dkg teavaj

Díszítésnek: málna

A linzer tésztához a vajat összemorzsoljuk a szárazanyaggal és belereszeljük a citrom héját. Hagyjuk egy órát hűtőben pihenni a tésztát. Amíg a tésztát pihentetjük, készítsük el a csokikrémet. Már jobban járunk, ha a tésztát már jó előre elkészítjük.

Ha a tészta megdermedt a hűtőben, melegítsük elő a sütőt 175 fokra, és a formácskáinkat – kisebbek, akár lehetnek nagyobbak is, mondjuk 20 centis átmérőjűek, de 4-7 centisek is – béleljük ki tésztával. A szélét alaposan nyomkodjuk le, hogy ne legyen levegős. Tegyünk bele sütőpapírt és babot, sót vagy borsót, amit ehhez használhatunk. Én ezer éve egy erre befogott zacskónyi sárgaborsót használok, aminek semmi baja nem lesz a használattól sem. Így a tésztánk szét egyenletes marad, és nem púposodik fel. 10 perc alatt süssük elő.

A csokikrémhez a tejszín forráspontig melegítjük, majd leöntjük vele a feltölt tojásokat. Ne feledkezzünk meg a tojássárgákról sem! Folyamatosan kevergessük, hogy ne álljon össze csomóba. Egy pillantás erejéig – kb. 5 másodpercig – visszatesszük a tűzre, de nehogy megsüssük a tojásokat!

A meleg keverékhez óvatosan adjuk hozzá az összetört csokoládét és keverjük habverővel simára. Hagyjuk kihűlni a csokoládékrémet, kb. 35 fokra. Ez idő alatt akár ki is tudjuk sütni a linzertésztát, ha még nem tettük meg. Ha nincs maghőmérőnk, akkor úgy tudjuk a legkönnyebben megállapítani a hőmérsékletet, ha a szánkhoz érintjük az ujjunkkal kóstolónyi mennyiséget felvett csokikrémet. Ha jó a hőmérséklet, akkor keverjük hozzá a vajat is.

A krémet töltsük bele a formácskákba, a sütő hőmérsékletét vegyük le 120 fokra és kb. 15.17 perc alatt süssük készre.

A tetejét málnával és porcukorral tudjuk díszíteni.

Igazán régen sütöttem már valami finom sütit, főleg nem túrósat. Pénteken az ebédlőben annyira megkívántam a barackos-túrós pitét, hogy nem tudtam ellent állni a kísértésnek. De végül beadtam a derekam és a sütöttem egy jó nagy tepsivel. A recept egyszerű és mennyei. Ha valaki nem igazán szereti a citromhéja belereszelni, akkor még kevesebbet tegyen bele, ugyanis a barack állatira kihozza az ízét. A tésztája szinte egy az egyben ugyanaz, mint a Rákóczi túrósé: http://fincsa-nindzsa.blog.hu/2012/09/14/rakoczi_turos_316, azzal a különbséggel, hogy 1,5szeres mennyiséget használtam, mert a túrós krémre is szerettem volna tésztát sütni.

Hozzávalók

Tésztához

45 dkg liszt
30dkg margarin / teavaj
15dkg porcukor
3 tojás sárgája
2 zacskó vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja

Töltelékhez

50 dkg túró
10dkg porcukor
2 tojás sárgája
1 pohár joghurt
2 csomag vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
ízlés szerint egy kevés citromlé
4-5 nektarin felkockázva

A lisztet szitáljuk meg és keverjük össze a hideg margarinnal. Ezután adjuk hozzá a többi hozzávalót is, dolgozzuk homogén állagúra majd a hűtőben hagyjuk pihentetni fél órát.

Ezalatt elkészítjük a tölteléket az alábbiak szerint: A túrót összetörjük, hozzáadjuk a porcukrot, a tojássárgáját, belereszeljük a citrom héját, az apróra kockázott barackot.

A tésztát mielőtt kinyújtjuk, osszuk 1/3-2/3 arányba, és a nagyobb részt nyújtsuk ki vékonyra, de figyeljünk arra, hogy ne legyen nagyon vékony, mert könnyen elszakadhat. Sajnos nekem trükközni kellett, mert egyszerűen egymagam képtelen vagyok a tésztát a tepsibe helyezni. Egy frenetikus szilikon „gyúródeszkát” is beszereztem az IKEA-ban, mely valójában csak egy szilikon alátétnek néz ki, de isteni. Hiszen nem ragad rá a tészta, mint a gyúródeszkára, így nem kell lisztet pluszban felhasználni a tésztába.

A sütőt melegítsük elő 180 fokra, légkeveréses üzemmódban. A tölteléket kenjük az elkészült tésztánkra. Mielőtt beraknánk a sütőbe a maradék tésztából vékony, hosszú nudlit sodorjunk és rácsozzuk be a túrós krémet vele.

Kb. 30 perc alatt süssük aranybarnára. Hosszú idő óta az egyik legjobb sütimre sikeredett, minden nagyképűség nélkül.