Még sosem ettem amerikai palacsintát, a mai napig. Úgy gondoltam, ha már idáig vártam, ám legyen, próbáljuk ki, annyian istenítették. Engem azért ennyire nem vett le a lábamról. Végeredményül egy nagyon tömör, laktató (lehet, hogy a teljes kiőrlésű liszttől volt ilyen érzésem?) palacsintát fogyasztottunk el. Ennek ellenére, ez az a menü, ami nem mozgatja meg a fantáziám, mint egy pizza, vagy egy jó chillis bab, amiből bármikor bármennyit képes vagyok/lennék felfalni.

Hozzávalók:

• 20 púpos ek. liszt (bűnözésként felét teljes kiőrlésű liszttel is helyettesítheted)
• 10 dkg vaj
• 6 dl tej
• 2 tojás
• 2 csomag sütőpor
• 2 ek. kristálycukor
• csipetnyi só
• reszelt citrom héja

A lisztet szitáld egy tálba, hogy jó laza legyen. Mivel szeretem a teljes kiőrlésű lisztet, ezért fele-fele arányban használtam a finom- és teljes kiőrlésű lisztből. Így a tészta kicsit nehezebb lesz, de kevesebbet fogsz enni belőle J A liszt-mixhez keverd a sütőport és ízlés szerint a sót.   Tűzhelyen olvaszd fel a vajat, majd öntsd a lisztes keverékhez a langyos tejjel együtt. (A tejet is melegítsd fel a vajjal egy időben, természetesen külön edényben). Ha a vajat csak szobahőmérsékletem hagyod puhulni és úgy vagdosod a lisztbe, és dolgozod el, egészen más lesz a tészta textúrája.

Ezután üsd bele a tojásokat. Vigyázz arra, hogy a forró vajjal ne érintkezzenek a tojások, mert a végén rántotta lesz belőle. Reszeld bele egy citrom héját, mert úgy sokkal ízletesebb lesz. Keverd csomómentesre a tésztát egy szilikon habverővel, majd tedd a hűtőbe negyed órára.

Kenj ki egy serpenyőt olajjal, miután felhevítetted, süsd ki a tésztát. Kisebb adagokat használj, mint a palacsinta esetében, mert tömörebb az amerikai verzió. Süsd mindkét oldalát, amíg aranybarnára nem sül. Az egyik oldalát 2 percig, a másikat 1 percig.

Ha szereted a juharszirupot, természetesen ízesítsd azzal, de nekem a nutellás-banános-tejszínhabos verzió is bejött. A tetejére szórj egy kis fahéjat is.

Elkészítettem életem első sós muffinját. Ha van valami, ami jobb az édes muffinnál, az a sós. Vicc nélkül. Amíg a srácok meccset néztek, gondoltam meglepem őket valami finomsággal. A biztonság kedvéért sütöttem édeset is – sima és csokis tésztával – és végezetül a sósat. Nem is gondoltam volna, hogy ez ennyire finom. Ízesítésnek a sonkás-hagymás-füstöltsajtosat választottam. Kellően füstös íz.

Hozzávalók

30dkg liszt
2 pohár Activia joghurt
1 dl tej
fél dl olaj
2 tojás
1 púpos teáskanál só
1 zacskó sütőpor
10dkg gépsonka
5-8dkg füstölt sajt
1 közepes fej vöröshgyma

A tojásokat alaposan felverjük, és hozzákeverjük a joghurtot, a sót és az olajat. A robotgépet vegyük közepes fordulatszámra és apránként kanalazzuk a tojásos alaphoz a lisztet és a sütőport.

Mérjünk ki egy kevés tejet és kis adagokban öntsük a tésztához.

A gépsonkát, a hagymát és a sajtot apró kockákra vágjuk össze, és forgassuk bele a kikevert tésztába.

A sütőt 180 fokra melegítsük elő és a muffinformákat muffinkapszlival béleljük ki, hogy a tészta ne ragadjon a formákba. Süssük aranybarnára.

Ha egy kevés tejfölbe mártogatjuk még finomabb.

Ez tipikusan az a recept, amikor a mérlegben lemerült az elem, vagy elemi kár érte a mérleget, mint ahogy ez időközönként elő szokott fordulni nálam. Eszközök hiányában, a vajat könnyű szerrel ki lehet mérni a fólián található csíkoknak megfelelően, vagy szimplán 10 dekás kiszerelésű teavajat kell venni.

A receptet az unokatesómtól kaptam, ami hatalmas népszerűségnek örvendett a köreinkben, ugyanúgy, mint a búcsúbuliján és nemzetközi vonalakon is, hiszen Jucus kiköltözött Finnországba, és ott is tarolt vele. 

Hozzávalók

10dkg Rama vagy teavaj

1bögre kristálycukor

2 tojás

1 bögre darált mák vagy dió

1 bögre liszt

1 bögre tej

1cs. sütőpor, fahéj
magozott meggy ízlés szerint

csokibevonó

0,5dl étolaj

tortabevonó csokoládé

vagy szimplán, az étolaj nélkül: Dr. Oetker tortabevonó

A tojás keverjük habosra a kristálycukorral, majd a szobahőmérsékletű vajat is adjuk hozzá. Ha ezzel megvagyunk, keverjük hozzá a száraz hozzávalókat. Először a lisztet, majd a mákot vagy a diót és a sütőport, valamint ízlés szerint a fahéjat is. A bögre tejről se feledkezzünk meg.

Ha szeretitek a meggyet, akkor csöpögtessetek le annyit, amennyit fel szeretnétek használni, és fakanállal keverjétek a tésztába.

Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, és öntsük bele a kikevert tésztát. 170 fokra előmelegített sütőben süssük készre a tésztát.

Végezetül, ha a tészta megsült és kihűlt, olvasszuk meg a Dr. Oetker tortabevonóját, amit ét és tejcsokis, 100g-os kiszerelésben is kapható. (http://www.shopmania.hu/etel/p-dr-oetker-tortabevono-100g-et-premium-2561741). Hagyjuk megdermedni a csokit, majd utána fogyaszthatjuk. Ez a módszer kevésbé macerás, mintha az étolajat a csokoládéval olvasztjuk fel.

Isteni!

Tegnap anyukám hívta a férjem, hogy nagy feladat vár ma ránk. Nagy duzzogva, de ismét ország tortáját kell készítenünk. Viszont, mivel elég nagy a család, ha családi mókázásról, köszöntésről beszélünk, akkor nem lenne elég a szimpla adag torta, ezért kicsit növelni kellett a mennyiséget. Mondjuk egy másfélszeresre. Bennem van a félsz, hogy még ez sem lesz elegendő, jobban jártunk volna, ha kétszeres adagot készítünk. Most nem a hagyományos körtortát sütöttük meg, hanem tepsivel próbálkoztunk. Egy hiba volt, nagyobbal kellett volna. De ehhez a mennyiséghez a kb. 23x30-as tepsi elegendő lesz. Ha ügyesek vagyunk, kb. 24 szeletet tudunk belőle villantani. Negyed órát adok az életben maradásáért.

Hozzávalók

Tészta

18 tojásfehérje 
50dkg kristálycukor
30dkg darált mák + kb. 5-10dkg darált mák a torta bevonásához
15dkg porcukor
12dkg édes morzsa
20dkg hámozott, reszelt alma
3 citrom reszelt héja

Krém

1.3l tej
25dkg kristálycukor
3 csomag vaníliás pudingpor vagy 15dkg keményítő
6 tojássárgája
fél vaníliarúd vagy 1 csomag vaníliáscukor
50dkg min. 30%-os tejszínhab

Almatöltelék

70dkg hámozott, reszelt alma
9dkg teavaj vagy margarin
9dkg kristálycukor
2g őrölt fahéj (Lucullus)
1 púpos evőkanál zselatin
2 citrom leve

Először reszeljük le az almát, és daráljuk meg a mákot. Mivel a mák zsíros, ezért szükséges hozzá porcukrot is adnunk miközben daráljuk. Mérjük ki az édes morzsát, és keverjük össze a mákot, a morzsát, az almát, és a reszelt citromhéjat.

Első lépésként melegítsük elő a sütőt 200 fokra, majd ha betesszük sülni a tésztát vegyük vissza 180 fokra  és  állítsuk légkeverésesre. Kb. 20-25 perc alatt megsül.

Ha a hőfokot beállítottuk, kezdjük el elkészíteni a tésztát, verjük fel a tojásfehérjét. Ezt követően apránként adagoljuk hozzá a kristálycukrot és olyan keményre verjük, hogy a hab ne csöppenjen le a keverőfejről.

Ha a hab elkészült, a mákos masszát keverjük bele széles mozdulatokkal, hogy a habot ne törjük össze.

Annak ellenére, hogy most nem csatos tortaformát használunk, hanem tepsit, ugyanúgy ki kell bélelnünk sütőpapírral, hogy a tészta ne ragadjon le. Sülés közben ellenőrizzük hústűvel, hogy megsült-e már a tésztánk. Ha nem ragad, akkor rendben vagyunk, kiszedhetjük. Fogjuk meg a sütőpapír négy sarkát és egy deszkára fordítsuk le a tésztát. Szedjük le róla a sütőpapírt, hogy a gőz el tudjon távozni, és ne essen össze a tészta.

Mivel 6 lapot kellene sütni a tortához, az egyszerűség kedvéért – és feltéve, ha elég ügyesek vagyunk – 2 lapot süssünk, majd 3 egyenlő részre vágjuk szét. Ha nem vagyunk elég bátrak, akkor 3-at készítsünk és akkor csak 2 felé kell vágni a lapokat.

A krémhez egy kevés tejet, a keményítőt vagy a pudingport és a 6 tojás sárgáját keverjük csomómentesre. A maradék tejet forraljuk fel folyamatos kevergetés mellett a cukorral és a vaníliarúd kikapart belével. Vaníliarúd hiányában, 1 csomag vaníliáscukrot öntsünk hozzá. Apránként adagoljuk hozzá a keményítős tojásos masszát, és további kevergetés mellett főzzük sűrűre. Nekem az egyszerűség kedvéért a pudingporos megoldás szimpatikusabb. Ízben nincs sok különbség, és az mindig van otthon, a keményítővel ellentétben.

Ha a krém kihűlt, verjük keményre a habtejszínt, olyannyira, hogy megálljon a kanálon a hab. A tejszínt és a krémet robotgéppel keverjük homogén állagúra, majd tegyük félre.

Az almás tölteléket készítsük el, amíg a vaníliás krém hűl. Reszeljünk le a hámozott almát, és vajon pároljuk meg, fahéjjal, cukorral és a citromlével. Azért locsoljuk meg a facsart citromlével, hogy ne barnuljon meg az alma. Egy púpos evőkanál zselatint fél deci vízzel keverjünk csomómentesre, forraljuk fel, majd keverjük bele az almás töltelékbe. Ha elkészült, hagyjuk kihűlni.

MEGJEGYZÉS: Használjunk jó minőségű őrölt fahéjat, eddig a Lucullus vált be a legjobban. De olyannyira, hogy zsigerből az alaprecept mennyiségét vettük alapul és szoroztuk a másfélszeresére, és az almába kevertük a 9 gramm fahéjat. Amit azzal a lendülettel dobhattunk is a kukába, ahogy beletettük. Ha gyengébb minőségű a fahéj, akkor használhatunk hozzá 4-6 grammot is, ám csak apránként adagoljuk hozzá, nehogy úgy járjatok, mint mi és közel 1 kiló alma szagolja alulról az ibolyát. Ezért, ha a Lucullus fahéját használjátok, elegendő a 2 grammos mennyiség. 

Visszatérve a tésztához, már csak meg kell tölteni a krémmel, pihentetjük és elpusztítjuk.

A tésztát 6 lapra vágjuk szét, majd kezdjük el megtölteni. Az almás krémet 2 részre, a vaníliásat 4 egyenlő részre osszuk szét. 3 réteg vaníliás és 2 réteg almás krémet kenünk a lapok közé.

Az első lapot a vaníliással kenjük meg, méghozzá olyan vastagságúra, mint amilyen vastag a tésztánk. Erre helyezzünk egy újabb tésztalapot, majd kenjük meg a kihűlt almás töltelékkel, és borítsuk be egy újabb lappal. A rétegezést egészen odáig folytassuk, amíg csak egy adag vaníliás krémünk marad a torta bevonásához.

Ha a krémmel bevontuk a tortát, utána az oldalát és a tetejét is szórjuk meg darált mákból. Pogácsaszaggatóhoz hasonló kiszúrót használhatunk sablonnak, így szép formában tudjuk megszórni a tortát.

Lustaság fél egészség, ezért most nem díszítettem almával, hanem a tetejét megszórtuk darált mákkal. Nagyon helyes lett :)

A legjobb, ha egy teljes éjszakát hagyjuk összeérni az ízeket, de ha türelmetlenek vagyunk, akkor legalább egy 3-4 órát adjunk neki, mielőtt a hurrikán végig seper az asztalon. :)

Utóirat: több, mint a fele megmaradt, mert hatalmas lett a krém miatt. A vércse társaság ellenére is :) (Ha ezt a csajok meghallják...)

Egy kis különlegesség a hosszú hétvégére. Nem fog csalódást okozni :)

Egy régi kedves ismerősöm posztolta tavaly nyáron ezt az isteni műremeket, amit olyannyira megszerettem, hogy már jó néhányszor megcsináltam. Bár az elmúlt hónapokban hatalmas fejtörést okozott a recept, hogy honnan is szereztem, mert a képeket megtaláltam, de nem villant be, mi alapján is készítettem el. Aztán hosszú hónapok után, végre találtam egy képet a FB oldalamon, hivatkozva, hogy ki az ötletgazda, és a receptet megtaláltam a levelezésünk alatt.

Aki szereti a rizst, és már unja a szokványos ízesítést, érdemes ezt a kis különlegességet is kipróbálni. Akár köretként, akár magában is fogyasztható, akár mint egy ludas kása. Nekem nagyon bejött, annak ellenére, hogy nem vagyok egy nagy rizses. Ripsz-ropsz elkészül, szóval időhatékony is. Mindössze 15 percre van hozzá szükség.

Hozzávalók (4 fő részére)

250g rizs – ha lehet jázmin
(jázmin rizs esetében 1.7es szorzóval adjunk hozzá vizet, a 2xes szorzó hiedelmével ellentétben)
só
kevés olaj
2 gerezd fokhagyma
(metélőhagyma)
1 kiskanál paradicsompüré
fél lime leve

Az alap hasonlóan készül, mintha pörköltalapot készítenénk, bár ebben sem vöröshagyma, sem paprika vagy paradicsom nincs.

Egy kevés olajon pirítsuk meg a zúzott fokhagymát, vékonyan karikázhatunk rá metélőhagymát. jöhet á a paradicsompüré, majd egy csipetnyi só.

A rizst adjuk a „pörköltszerű” alaphoz. Akkor jó a rizs, ha látjuk, hogy a szemek fehéredni kezdenek. Öntsük fel vízzel! Ne kétszer annyival, csak 1.5-1.7szeres szorzót használjuk, figyeljük meg, bőven elegendő lesz :)

Hagyjuk, hogy a víz felforrjon, majd vegyük le alacsony hőfokra a lángot és fedjük le. Ne kavargassuk, hiszen a rizsszemeket összetörjük ezáltal. Ha késztetést érzünk, inkább rázzuk meg. Ha lefedtük, húzzuk le a tűzről és hagyjuk egy 25-30 percet állni. Ez idő alatt teljesen magába szívja a vizet és már fogyaszthatjuk is.

Egy kis fanyar íz miatt, facsarjuk rá egy fél lime levét.

Ha meg szeretnénk bolondítani, akkor néhány garnélarákot pucoljunk meg, és pirítsuk rózsaszínre vajon. Ezt is belekeverhetjük a rizsbe. Ez viszont feltétlenül kívánja a limeot :)

A családunk hölgy tagjai minden szerénység nélkül marha jól sütnek-főznek. Megint egy egyszerű, olcsó és finom receptet osztok meg Veletek. Karácsonykor, vagy ha a nagynénémnél van valami apropó, ez a süti sosem hiányozhat. Mint a borsó és a héja, valahogy ha ott vagyunk, számomra nincs ünnep gesztenyés kifli nélkül. Egy adag nem adag alapon, legalább két adagot szoktam csinálni belőle. Ezt kivételesen nemcsak finomlisztből csináltam, hanem 1/3-át teljes kiőrlésű liszttel helyettesítettem.

Hozzávalók

35dkg liszt
1 kocka Rama
1 tojás
2dl tejföl
csipetnyi só

500g gesztenyepüré

1 tojás a kifli megkenéséhez

A lisztet a hideg feldarabolt vajjal gyorsan összedolgozzunk, majd hozzáadjuk a tojást, a tejfölt és egy hangyányi sót. Ha a tésztának homogénre gyúrtuk, tegyük be a hűtőbe állni hagyni, kb. egy fél órára.

Ezek után a tésztát 2-4 egyenlő részre daraboljuk fel, majd kör alakúra nyújtsuk a tésztánkat. Két sütőpapírlap közé rakva könnyen ki tudjuk nyújtani, és akkor plusz lisztet sem kell hozzáadni. 2-3mm vékonyságúra nyújtsuk ki (köralakúra) majd vágjuk fel 8 darabba. A háromszög alakú tésztánk legszélesebb végére helyezzünk egy darab gesztenyét, melyet a pürénkből vágtunk le, majd tekerjük fel kiflivé.

Közben izzítsuk be a sütőnket, 180 fokra. amíg előmelegszik, a kifliket töltsük meg és tekerjük fel, majd az elkészült kiflik tetejét kenjük meg egy tojással. (Nyugodtan használjuk fel a sárgáját és a fehérjét is).

Ha édesszájúak vagyunk, szórjuk meg a tetejét porcukorral miután kihűlt.

Egyre jobban belelendültünk a torta készítésbe, így a következő mutatvány a feketeerdő torta volt. Egy szülinapi meglepetés részeként készült, nem a hagyományos, hanem laktózmentes tejszínből készült. Tapasztalatunk az, hogy kevésbé lehet szépen eldolgozni, és kemény habbá verni, mint a hagyományos tejszínt. A torta elkészítése nem az én érdemem volt, így megint egy idegen tollal ékeskedem :) Méghozzá Gáboréval.