A hal nálam az alapkelléke a főzésnek. Ahogy a nagyok is javasolják, azért heti 1-2 alkalommal kerül belőle az asztalra. Feltéve, amikor van időm főzni. Legutóbb a pisztránggal barátkoztam meg, bár némi fenntartásokkal kezelem, ugyanis elég szálkás jószág és nem lehet túl szépen megenni. Ezért ha lehet, inkább ezt a hétvégi magányomra tartogatom :)

Mindig gondban vagyok azzal, hogyan is lehetne egy picit megspékelni dolgokat, de most egy újabb szuper salátát találtam hozzá. Eleve a citrusfélék kiválóan illenek a halakhoz, így gondoltam valamilyen salsa jó kis párosítás lehet mellé.

A salátából jóval több készült, így azt gond nélkül 3-4 főre is szánhatjuk. Magában vacsorára is kiváló.

Hozzávalók (2 fő részére)

2 pisztráng (konyhakész)
2 avokádó
2 narancs
1 lime leve
1 fej lilahagyma
szőlőolaj vagy gránátalmaszósz
½  csokor petrezselyem
só, bors

A pisztrángot mossuk meg alaposan, sózzuk, borsozzuk alaposan, majd 180 fokra előmelegített sütőben süssük omlósra.

Közben: Vágjuk le a narancs héját, hámozzuk meg a lilahagymát, és kockázzuk fel őket. Az avokádót felezzük el, majd kaparjuk ki a húsát. Hogy ne barnuljon meg olyan gyorsan, dobjuk a salátába az avokádó magját is. A petrezselymet aprítsuk fel, és keverjük a salátához, majd a lime levét is facsarjuk rá. Forgassuk alaposan össze. Sózzuk meg egy picit ízlésünk szerint.

Tálalás előtt löttyintsünk rá gránátalmaszószt, vagy olaj olajjal, amit nagyon szeretünk. Nekem a gránátalmás a kedvencem! Ha még nem sikerült ilyet beszerezned, akkor a török élelmiszereket értékesítő boltokban meg tudjátok vásárolni.

A pisztrángról még melegen húzzuk le a bőrét, szedjük ki a gerincét – ezzel a szálkák nagyjától is megszabadulhatunk – majd kanalazzunk mellé salátát és fogyasszuk óvatosan, nehogy egy szálka akadjon a torkunkra.

A lazac nálunk mindenféle kreációban előfordul, így most egy mediterrán verziót választottunk. Nem fogunk csalódást okozni ezzel sem, úgy érzem. Nemcsak kinézetre gusztusos, hanem nagyon kellemes pikáns íze van a citromlétől. Összefut a nyál a számba, ahogy szemezek vele. 

Hozzávalók (2főre)

30dkg lazacfilé
olivaolaj
4 paradicsom
1 gerezd fokhagyma
1 fej vöröshagyma
bazsalikomlevél
petrezselyemlevél
mentalevél
fél citrom leve
só,bors

Melegítsük elő a sütőt 190 fokra. A paradicsomot hámozzuk meg, a bazsalikom-, petrezselyem- és mentaleveleket aprítsuk fel ízlés szerinti mennyiségben, a fokhagymát zúzzuk össze, a vöröshagymát kockázzuk apróra.

A lazacszeleteket kétujjnyi vastag szeletekre vágjuk, a bőrét ne húzzuk le; sózzuk, majd olivaolajon mindegyik oldalát megsütjük. A sütést a bőrös résszel kezdjük, és minden oldalát 1-1 percig sütjük, amíg szép rózsaszínné válik.

Ha megsült, a szedjük ki az olajból, majd húzzuk le a bőrét, helyezzük tepsibe, 8-10 percig süssük az előmelegített sütőben.

A visszamaradt olívaolajon megfuttatjuk az apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát, hozzáadjuk az aprított fűszernövényeket, majd a meghámozott és felkockázott paradicsomot is. Sózzuk, borsozzuk, végül a citromlével készre főzzük.

Héjában főtt burgonyával vagy bulgurral tálaljuk. Én többnyire magában fogyasztom.

Emlékszem gyerekkoromban az öcsém kedvenc eledele a spenót volt. Amiből simán be tudott vágni 2-3 tányérral a kis bélpoklos. Aztán az éjszakáink voltak a legjobbak. Ugyanis egy szobában aludtunk. Azonban az öcsém bőrén át is a fokhagyma párolgott, így amikor beléptem a szobába, majd kilökött a fokhagyma. Ha a vámpírok léteztek volna, hát nálunk a megfelelő védekezés megvolt ellenük :)

Akár tojást is süthettek rá, főzhettek rá virslit, de aki szereti, fogyassza önmagában.

Hozzávalók (2 adag)

1 csomag parajkrém
1 teljeskiőrlésű zsemle (diétás menüként abonettet teszek bele)
2-4 deci tej ízlés szerint
2-3 gerezd fokhagyma
só, bors

Ha mirelit parajkrémet veszünk, először egy tányérba rakva olvasszuk ki, majd utána használjuk fel.

Mivel én a rántásról mindig elfeledkezek, egy idő után már nem is stresszeltem magam, hogy a csudába, hogy is fog belekerülni a liszt a főzelékbe. Aztán már nem is hiányzott. Bevallom őszintén, hogy én az Iglo parajkrémet szeretem, mert nagyon finom az íze.

Egy lábosba öntsük bele a kiolvasztott spenótot, közben a zsemlét tépkedjük apróbb darabokra ( vagy törjük össze az abonettet)és öntsük fel tejjel. Pucoljuk meg a fokhagymagerezdeket, és zúzzuk össze. Sózzuk és boroszzuk a spenótot, és adjuk hozzá a fokhagymát is.

Ha a zsemle magába szívta a tejet, keverjük a spenóthoz, öntsük fel még annyi tejjel, amilyen hígan szeretjük és forraljuk fel. Ha még nem elég ízes, szórjuk meg még sóval, borssal. Ha jó fokhagymásan szeretjük, akkor még nyomjunk bele nyugodtan egy gerezdet.

Opcionálisan tojást szoktam sütni hozzá, bár én virslivel jobban szeretem.

Ha tükörtojással fogyasszuk, akkor forrósítsuk fel a serpenyőt, ezután egy teáskanálnyi olivaolajat öntsünk bele, és ha ez is felforrósodott, üssük bele a tojást és sózzuk meg egy picit.

Közepes lángon süssük addig, amíg a fehérje teljesen megkeményedik, majd óvatosan csúsztassuk a főzelékre.

Múlt héten szabin voltam, amit a "balkáni egzotikumban", Koszovóban töltöttem a férjemmel. Mivel elég népszerű arrafelé a török konyha, ami nekem az egyik gyengém, ezért jócskán áldoztunk a hedonizmus oltárán. (Erről majd egy posztot hamarosan írok :)) És ez a bőséges lakomázás természetesen az alakomat sem kímélte meg. Nem szeretek diétázni, de néha sajnos eljutok egy olyan pontra, ahol feltétlenül be kell avatkozni. Ez a hétfői napon érkezett el, ahol ismét a fejembe vettem, hogy megszabadulok a feleslegemtől, ami igencsak ragaszkodik hozzám :)

Nem másra esett a választásom, mint a Lifetilt Naracsbőr Programjára - http://www.lifetilt.hu/blog/2014/03/narancsbor-program. Korábban már sikeresen lefogytam a Lifetilttel, ezért vágok bele újból. Akinek meghoztam a kedvét, vágjon bele :) Minden nap szeretnék a diétához illeszkedő receptet feltenni, amit én is fogyasztok, így akár innen is meríthettek ötletet hozzá. Csináltam 5 hétre előre mintaétrendet, aminek az alapja a változatosság a megengedett nyersanyagok felhasználásával.

És természetesen, hogy ne kelljen egyedül főznöm, a kutyuskám is besegített. (A csemegézésbe is, hiszen övé a lazac bőre :))

Hozzávalók (3-4 étkezésre)

kb. fél kg lazac
2 citrom héja
1 csomó petrezselyem
1-2 gerezd fokhagyma
kevés olívaolaj
só, bors ízlés szerint

A citrom héját reszeljük le, a petrezselymet vágjuk apróra, a fokhagymát zúzzuk össze és egy kevés olívaolajjal keverjük össze ezt a három összetevőt.

A lazacot vágjuk tetszőleges szeletekre – én négybe szoktam – majd sózzuk, borsozzuk és végül a szeletek tetejére halmozzunk a fűszerkeverékből és oszlassuk el egyenletesen. (Csak a húsos részét kell megkenni) Ez a fűszerkeverék nagyon pikáns ízt ad neki.

Én kókuszolajat használok sütéshez már egy jó ideje, így egy evőkanálnyi mennyiséget hevítsünk fel az olajon, majd a bőrével lefelé fordítva kezdjük el sütni. A lazac egy-egy oldalához kb. 1,5-1,5 perc szükséges, de ha a szelet 2/3-áig kifehéredik, akkor már fordíthatjuk is.

Ha megsült, a bőrt még melegen húzzuk le – így a legkevesebb húsveszteség.

Végül fogyasszuk salátával, vagy a legújabb kedvencemmel, a bulgurral.

Nagy szívfájdalmam, hogy idén nem jutok el a Magyar Ízek Vásárára. Itt szoktam minden alkalommal töltekezni új ízekből, ötletekből, és egyúttal töltöm fel a konyhám a legfinomabb hazai termékekkel. (Természetesen a Szimpla Piaccal egyetemben :))

Ha rendelkezésetekre áll néhány szabad óra, és természetesen a gasztronómia iránt is érdkelődtök, akkor feltétlenül látogassatok ki az alábbi rendezvényre.

Bővebb információt az alábbi oldalon találtok:

http://kezmuvesmagyarizekvasara.hu/

https://www.facebook.com/magyarizek

Kellemes időtöltést kívánok Minden látogatónak!

Ez az egy rossz van a blogolásban, hogy szinte kétszer ugyanazt nem eheted, mert mindig valami újdonsággal kell előrukkolni. De most nem foglalkoztam ezzel, sőt azzal sem, hogy ez a poszt már egyszer volt kint. Hátha valaki más is kedvet kap egy kiadós vadas készítéséhez. Ha valakinek nem tetszik a recept, akkor válogasson a többi lehetőség közül, hisz semmi sem kötelező :)

Ez a recept még a nyári főzőtanfolyamról származik, és a támogatást az öcsémtől kaptam pluszban. Ugyanis, ahogy majd a képek alapján látni fogjátok, szükséges némi segédanyag hozzá. Öcsi volt olyan jófej, hogy 3-4-6-7 centi átmérőjű formákat készített nekem, így nemcsak a sütihez, hanem a lazactatár készítéséhez is kiválóan tudom hasznosítani ezt a csőből készült kiszúróformaszerűséget.

A mostani recept kicsit összetett, ezért inkább a hétvégére tervezném be a kipróbálását.

Hozzávalók

Tészta

30dkg liszt
20dkg teavaj
10dkg porcukor
1 csomag vaníliáscukor
1 citrom héja

Karamell

4ek. kristálycukor
2ek. víz

Barnacukor tészta

25dkg barnacukor
160g egész tojás
5.5dkg teavaj

Díszítés

20dkg kristálycukor
16dkg teavaj
8dkg glukózszirup
5dkg tejszín
25dkg durvára tört dió

A tészta összegyúrásánál figyeljünk arra, hogy hideg kézzel dolgozzunk, és a vajunk is feltétlenül legyen hideg, így könnyebb bánnunk a tésztával. A hozzávalókat gyors mozdulatokkal összedolgozzuk, majd kb. 1 órát a hűtőben pihentetjük.

A barnacukros tésztához a hozzávalókat közepes lángos hevítsük fel, hogy folyós állagú legyen. A tojásnál sokkal egyszerűbb tömegmennyiségeket megadni, mint egész tojásban gondolkozni. Irányadónak egy tojás kb. 60 gramm tömegű, melyből 40g a tojásfehérje és 20g a sárgája.

Szerezzünk be a kiszúróformához hasonló „csöveket”, amit a sütemény vázként használhatunk. Ne felejtsük el vajjal kikenni a belsejét. A gáztepsinket béleljük ki sütőpapírral és helyezzük egymás mellé a formákat.

Ezt béleljük ki a linzertésztával. Először a formával szaggassunk ki akkor karikákat, mint a forma, majd vékony csíkot sodorjuk a kezünkkel és építsük fel a tészta peremét is, és dolgozzuk össze az aljával.

Helyezzünk bele néhány szem diót, majd öntsük le karamellel, amelyet az alábbiak szerint készítünk: egy lábosba kanalazzunk 4-5 evőkanál cukrot, majd 2 kanál vizet. Ezt lassú tűzön kezdjük el főzni, folyamatos kavargatás mellett.  Nagy lángon forraljuk fel, hogy a víz teljesen elpárologjon és egy sűrűbb állagú masszát kapjunk. Forráspont közelében a karamell világosbarna színű lesz, de itt ne álljunk meg, hanem mogyoróbarnára főzzük.

Ezután készítsük el a cukortésztát is, amely a karamelles dióra kerül következő rétegként:

A barnacukrot keverjük habosra a tojással, majd a szobahőmérsékletű vajat is adjuk hozzá apránként, és keverjük homogén állagúra. A formánk magasságától függően, töltsük meg úgy, hogy kb. 1-2 centi felület maradjon szabadon. Így a végén sokkal egyszerűbb lesz kiszedni a formából.

A sütőt melegítsük elő 180 fokra, majd süssük aranybarnára.

A tészta eltávolítása a formából külön szakértelmet igényel, és az első próbálkozásnál embert próbálónak is nevezhettem. Óvatosan nyomjuk meg a linzerkosár alján, és felfele toljuk ki a „csőből”. Így nem fogjuk megtörni a tészta tetejét.

Így is nagyon finom, de sokkal mutatósabb, ha egy grillázsszerű díszt készítünk rá az alábbiak szerint:

Keverjük össze a hozzávalókat, majd egy sütőpapírra kis halmokat készítsünk belőlük. 4-5 centi távolságra pakoljuk a halmokat, mert szét fog terülni. 10 perc alatt, 160 fokra melegített sütőben süssük készre. Ha összeolvadtak a halmocskák, kisebb darabokat törjünk le és azt helyezzük a tortácskák tetejére.

Még mindig nem vagyok feltétlenül megbékélve a vega kajával, de néha találok valami jópofát, akkor összeütöm. Ennek a hatalmas előnye, hogy nagyon hamar megvan. És többnyire sikerélménnyel zárul. A mai macaronozás után erre nagy szükségem volt. Egy csicseriborsó alapú zöldségpogácsát sütöttem. Nagyon király lett.

Hozzávalók

300g friss spenótlevél
200g fetasajt
80g liszt
400g csicseriborsó
só
római kömény
zsemlemorzsa

A spenótot mossuk meg, egy lábosba tegyünk fel vizet forrni. Ha a sós víz felforrt, akkor néhány percre tegyük bele a spenótlevelet. Ha megfőtt, szedjük ki. Ha kézmelegre hűlt, nyomkodjuk ki a vizet belőle.

A fetasajtot daraboljuk fel, majd a spenóttal és a csicseriborsóval együtt botmixerrel zúzzuk darabosra. Ezután tegyük hozzá a lisztet, ízesítsük sóval és római köménnyel. Elsőre fura lehet ez az ízhatás, de könnyen meg lehet szokni.

Ha a krém összeállt, gyúrjunk belőle nagy gombócokat, majd zsemlemorzsába forgassuk bele, utána lapítsuk ki egy kicsit.

Egy serpenyőben forrósítsuk fel az olajat, és a nagy lángon – vagy villanytűzhelyen, a 10-es fokozatún 8-ason süssük a pogácsák mindkét oldalát aranybarnára.

Ezt a receptet még mindig nem sütöttem le, ezért anyukám tollaival ékeskedem :) Miért is ne, családban marad :) Kivételesen ez lesz az egyetlen süti a hétvégére, felrakom már szombaton, de a vasárnapi családi falatozáshoz lehet, hogy még jobban fog esni.

A sztori már régi, azonban változatlanul igaz:. A legutóbbi emlékem a sütiről, hogy jövök haza, anyukám mondja, hogy csinált valami finomságot. De mire hazaértem, addigra egy újabb adagot kellett csinálnia, mert két szelet maradt egy tepsinyi adagból.

Ha hazajövünk a családhoz, két szó tűnik el a szótárunkból: diéta és a nem kérek. Bármennyire is szorít egy bizonyos határidő, és bármennyire is jól haladunk hétköznap a fogyókúrával, sporttal, ezt a szülői gondviselés minden oldalon maximálisan hazavágja, nem kicsit, nagyon :) Pedig tudom, ellent is állhatnánk :) 

Múlt héten valahogy szóba került a téma, és mivel a hétvégén már megint buli lesz nálunk, ezért rendhagyó módon kitaláltuk, hogy az édesség most nem valami finom süti lesz, hanem palacsinta. Ugyanis a nyáron állati sok lekvárt főztünk és jó lenne, ha nem csak a dísze lenne a polcainknak. Tény és való, hogy palacsinta-sütésben nagyobb király nincs, mint a Férjem és az Öcsém, de most rám marad ez a feladat.