Hétvégén apukámék itt jártak a környékünkön, és mikor legutóbb beugrottak olyannyira bunkó voltam, hogy még ebédet sem készítettem nekik. Most, hogy ne essen a becsületemen csorba, mindenféle finomsággal láttam el őket. Meglepően jól fogadták az újdonságokat: kaptam házilag készült müzliszeletet, olivás kelt csigát és főfogásként fasírtgyolyót melyet picit megtrükköztem. Gluténosként a zsemlemorzsát gluténmentesre cseréljétek, más trükk nincs hozzá.

Hozzávalók

1kg darálthús (én sertéslapockát használtam most)
1 tojás
1 fej vöröshagyma
só, bors, paprika
pár csepp tabasco
20dkg füstölt sajt
20-25dkg kockázott bacon

zsemlemorzsa (akár lehet gluténmentes is)

A hagymát kockázzuk fel és egy kevés olajon pirítsuk üvegesre. A húst készítsük elő egy tálban, üssünk bele egy tojást, adjuk hozzá a hagymát, fűszerezzük alaposan.

MIelőtt összegyúrnánk a gombócot, kb. a tenyerünk méretének megfelelő nagyságúra lapogassuk ki a golyót, a közepébe tegyünk a kockákra vágott sajtból és a baconszalonnából. Én mindegyikbe tettem bőven, nemcsak egy-egy darabkát. Gyórjuk össze, hogy ne látszódjon ki a töltelék, majd forgassuk meg zsemlemorzsában.

Nem akartam olajban kisütni, részben azért sem, mert 1 hétig kifőzdeszag terjengene a lakásban, mert nem lehet rendesen kereszthuzatot csinálni, másodsorban, ez mégsem muszáj, hogy update 629-es kóddal verdesse a biztosítékot. 

Így maradt a hamu helyett sütőben sült fasírtgolyó. Nektek valószínűleg a 180 fok is elegendő, de az én sütőm nem hevül fel kellőképp, ezért 200 fokon kell járatnom. Süssük aranybarnára és fogyasszuk rizzsel, salátával vagy csak alaposan tunkoljuk bele majonézbe, hadd szóljon.

A bacon és a füstöltsajt isteni pikáns ízérzetet ad neki.

ps: a végén még megtanulom a baconszalonnát baconre cserélni. :)

Adott egy srác, aki szereti a pekándiót és egy lány, aki rajong a fahéjas csigáért. Mi lesz ebből ha keresztezzük a két önmagában is kiváló finomságot? És ezt még fűszerezzük is meg egy kis karamellöntettel? Mintha a Cinnabon világába csöppentem volna, ami a gyengém. 

...Ezt a receptet most ki kell posztolnom újra, mert kaparom a falat, annyira megennék egy jó fahéjas csigát, de most egy közelebbi és instantabb megoldást választanék, de nem tehetem. A munkahelyem közvetlen szomszédságában van a Pékesség. Isteni kakaós csigájuk van. És mindig sütnek olyat is, ami világosabb. Ez az én kedvencem. Ezt a Cinnabon-oshoz hasonló csiga pedig az első kajcsi volt, amit a pasimnak sütöttem. 

Hozzávalók (8-10 óriás csigához)

Tésztához:

2,5 dl tej
5 dkg élesztő
12 dkg kristálycukor
10 dkg olvasztott teavaj
csipetnyi só
2 tojás
60 dkg liszt
mazsola (elhagyható)

Töltelékhez:

kristálycukor fahéjjal összekeverve
1 nagy marék durvára vágott pekándió

Karamellöntethez:

20 dkg barnacukor
2 dl habtejszín
3-4ek. víz
1 tk. teavaj

Feltét:

durvára vágott pekándió (összesen kb. 10-12 dkg-ra lesz szükség)

A langyos-cukros tejben futtassuk fel jól az élesztőt. A lisztet szitáljuk át, hogy lazább legyen és közepébe „fúrjunk” egy mélyedést, üssük bele a tojást, a csipetnyi sót pedig vegyítsük el a lisztben. A vajat olvasszuk meg, így könnyebb dolgoznunk vele. Végül az élesztős tejet öntsük a tálba és dagasztógép segítségével, dolgozzuk homogénre a tésztát. Amikor már majdnem teljesen sima, szórjunk bele ízlésünknek megfelelően mazsolát. Nekem az semmilyen esetre sem maradhat el.

Mivel a konyhám elég hideg, a sütőt be szoktam gyújtani, hogy és a tésztát a közelébe teszem, mielőbb megkeljen. Hagyjuk 1 órát keresztül dagadni a tésztát, hogy legalább kétszeresére nőjön.

Ha gyönyörűen megkelt, - ez nem egy tipikus kelt tészta, hogy kicsit levegős lesz – olajos kézzel szedjük ki a tálból és akár sodrófával, akár kézzel, de nyújtsuk kb 40x55 centis méretű téglalappá. A tészta egy cseppet legyen vastagabb, mint a sztenderd csiga-tészta. Szórjuk meg alaposan a fahéjas cukorral, és a durvára vágott pekándióval majd lazán csavarjuk fel.

A sütőt közben melegítsük elő kb. 175-180 fokra.

A csigákat most rendhagyó módon nem egy tepsibe teszem, szorosan egymás mellé, hanem vannak nagy szilikon muffinformáim, amit még a Sütivarázs egyik számához kaptam. A duci kis tekercseket egyesével helyezzük a muffinformákba, és hagyjuk egy fél órát, keljenek szépen tovább. Végül kenjük meg tojással a tetejüket és huss, mehet is a sütőbe, ahol aranybarnára fognak sülni.

Közben elkészítem a karamellöntetet. Mindig félek, amikor cukrot karamellizálok, mert egy másodperc alatt el lehet égetni és akkor kezdhetjük elölről a műveletet.

Mivel a barnacukor több melaszt tartalmaz, ezért ezt szoktam használni a karamell készítéséhez. A barnacukorra kanalazzunk 2 evőkanálnyi vizet és közepes lángot olvasszuk fel teljesen a cukrot. Néha kavarjunk bele, nehogy leégjen. Ha úgy látjuk szükséges, mehet még hozzá max 2 kanál víz. Forráspont után nagyon figyeljünk, mert itt könnyen „eléghet” a cukor, vegyük takarékra a lángot.. Egy nagyon picit pirítsuk csak meg, mielőtt a felforralt tejszínt hozzáöntjük. Folyamatos keverés mellett főzzük néhány percig, adjuk hozzá a vajat is.

Ha a csiga megsült, még forrón kenjünk a tetejére a karamellszószból, és szórjuk rá a maradék durvára vágott pekándiót.

Frissen, langyosan fogyasszuk, bár másnap is puha a tésztája, de egy cseppet érdemes megmelegíteni fogyasztás előtt. Nekem szükséges hozzá egy bögre tej is.

A karamellszószból marad elég sok, de hűtőben-üvegben tárolva egy jó darabig eltartható. Bár kizártnak tartom, hogy lenne ideje megromolni.

Én tényleg élvezem ezt a diétát, mert a szervezetem azonnal sikít, ha valami olyat eszem, amit nem kellene magamba tömni. Reggel nagyon fájt a hasam, tegnap ettem kukoricát, sanszos, hogy ez nem hagyott békét nekem. Egy dologtól viszont picit parázom. Tényleg tök jól főzök, de ez a gluténmentes lisztes világ annyira távolinak tűnik. Biztos sok lesz a sikertelenség, hiszen ezek az alapanyagok teljesen másképp viselkednek. Így vannak fenntartásaim, hogy mennyire leszek ebben is sikeres. Ez pedig igazán fontos lenne nekem.

Reggeli

Reggel edzés, és végre kipróbálhattuk azt új fehérjeport. Sanszos, hogy legközelebb jobban meg tudom ítélni mennyire jó, mert picit több víz került a flakonba, mint ideálisan én szeretem. 

Tízórai

Edzés után gyorsan megsütöttem a rántottát, a szokásos módon. Kihagytam belőle a zabpelyhet, azt sem ehetek, nem megy. Most konkrétan ami marad az étkezésben: túró, joghurt, sajt, tojás, hús, hal, zöldség -hüvelyesek, -kukorica. Még jól bírom, és mivel annyira változatosan tudok főzni, nem is zavar.

Ebéd

Meg akartam enni a paradicsomos húsgombócot:, de elcsábultam a cukkinifasírtra.

http://fincsa-nindzsa.blog.hu/2016/06/28/husgomboc_olaszos_paradicsomszosszal_es_cukkinispagettivel

Kicsit olyan íze lett, mint egy rosszabb féle tócsinak, mert a tócsit nálunk piedesztálra kell emelni. Volt hozzá frankó görög joghurtom, megsóztam egy picit és a csodálatosan édes koktélparikat megettem hozzá. Szerintem állati finom volt. Recept róla hamarosan, addig pedig képpel szolgálhatok csak. Féltem, hogy a rizsliszt szemcsésségét érezni fogom, de hála istennek ezzel nem volt gond.

Nem bírtam vacsit ennyi, így egy laza kis dinnyével fojtottam le az "éhségem". Pasinak készítettem brokkolis csirkét, roppant hálás volt, hogy végre igazán finom kaját kapott. 

Ezt természetesen nem én ettem  meg, de úgy érzem, a diéta miatt hamarosan polgárháború tör ki otthon, főleg ha a finomliszt helyett mindenféle béna kenyeret sütök majd. Tegnap ismét nem ízlett Úrfinak sem a vacsi, sem amit uzsira készítettem, cukkinifasírt. Sőt az alábbi szavak hagyták el a száját: "Akkor néztelek ki a Csajomnak, amikor Fincsa még normális kajákat főzött. Nem ebbe a kajádba szerettem bele." Puff neki. Úgyhogy részemről ment a sírás-rívás. És a fogadalom: innentől nem kap diétás kaját csak csirkemellet, brassóit, hamburgerhúst, szűzérmét és paradicsomos gnocchit. Meg vasárnapi nasit finomlisztből. Szóval főzhetek kétfélét. Nem baj, mert szeretem. 

Konklúzió 1,5 hét után: nekem nincs más választásom, így kell étkeznem, mert a szervezetem defektes. Azonban tőle nem fogom megvonni azokat a finomságokat, amiért imád enni. Vége az aszkéta életének.

Hozzávalók (kb. 15 fasírt elkészítéséhez)

20dkg tonhal (a lé nagy részét öntsük le róla)
20dkg sós keksz (pl. Tuc) - diéta ellenére is ezt használtam, de meggyónom a bűnt!
2 közepes lilahagyma
1 csokor petrezselyem
2ek. worchester szósz
2ek. tabasco szósz
2 tojás
1ek. kristálycukor
1 csipet só
1 csipet bors
1tk. édes pirospaprika
1tk. grill fűszerkeverék (pl. Fűszerész – Mucho Macho)

olaj vagy kókuszzsír a sütéshez

Először kicsit furcsának találtam az alapanyagokat, azonban miután megkóstoltam, akkor beindult a hedonista énem és újabb fasírtot követelt. Ne ijedjünk meg a mennyiségektől, a worchesterből és a tabaso-ból kötelező a 2-2 evőkanálnyi. Először én is csak 1-1-et tettem, de rájöttem, hogy ez tényleg kell.

Mivel nagyon király mozsaram van, ezért a kekszet abban zúztam apróra. Egy nagy tálban halmozzuk fel a hozzávalókat. A tonhalról öntsük le a lé nagy részét, a lilahagymát kockázzuk apróra, üssük a tojást a tálba. Majd mérjük ki a „kanalas” összetevőket is. Worchester, tabasco, paprika, só, bors, fűszerkeverék. A legjobb, ha cajun grillfűszert használjuk, de nekem ilyen nem volt otthon, ezért a Fűszerész „Mucho Macho keverékét próbáltam ki, ami só-bors-petrezselyem-chilli kombót tartalmaz.

Jól dolgozzuk össze a hozzávalókat, közben a serpenyőt forrósítsuk fel (10-es fokozatú sütőn 6-oson süssük), tegyünk bele egy kevés olajat vagy kókuszzsírt, ki mit szeret, formázzuk kb. barack méretű gombócokat, majd 1 centi vastagságúra nyomkodjuk szét a tenyerünkkel és mindkét oldalát süssük meg kb. 2-2 perc alatt. A hőfokot ne változtassuk, mert különben szép széntablettákat fogunk sütni 7-8-as fokozaton (kipróbáltam, úgyhogy tudom).

Fogyaszthatjuk saláta mellé, de ha egy jó kis szendvicset szeretnénk bevágni, akkor egy friss bagettbe tegyünk néhány levél salátát, 2-3 fasírozottat és ha ez még nem elég, akkor mehet bele egy kis mézes-mustáros öntet. amit nagyon könnyű elkészíteni: 2 evőkanálnyi kell minden hozzávalóból: méz, majonéz és a mustár. Alaposan össze kell keverni és szendvics- és salátaöntetnek is kiváló. (Hiszitek vagy sem, ezt nem én bűnöztem ám :))

Mivel a salátához ezt az öntetet dobtam össze, ezért nem volt kérdés, hogy kipróbálom milyen is.

A salátát viszont a holnapi fogás mellé / helyett ajánlom, ha nem bánjátok!

Ma egy hibbant primadonna vagyok, akit minden bénázása zavar. Mármint a sajátom. Nem ment jól az edzés, mert nem tudok megcsinálni bizonyos gyakorlatokat. Picit elegem van a főzésből, ugyanis szeretem, ha csak heti 2szer kell ezt megtennem, azonban mindennap főzök, mert a hétvégén nem volt időm mindent megfőzni, amit szeretnék, így alig várom, hogy visszaálljon a rendszer az életembe.

Valamint az jutott az eszembe, mivel a reggelik szinte mindennap ugyanazok, mint az első héten, ezért csak olyan posztokat fogok írni, ahol az új kajákat bemutatom, és heti egyszer jönne egy összefoglaló, mert biztos uncsi lehetek. De a számok beszéljenek helyettem. 1. hét eredménye: fogytam 2 kilót. 

Reggeli

Edzésnap, szóval turmixszal nyitunk. Végre ma érkezett meg az új íz, almás pités, holnaptól már ihatjuk ezt.

Tízórai

Ma filter- és tojásmentesen étkeztem. Még instára sem tettem ki a képet...ez a betegség korai tünete. :)

Lássuk csak mit ettem, amit amúgy nem ettem volna meg, mert nem voltam igazán éhes.

10dkg túró
1 marék cseri
1 kis marék dió
25g zabpehely
1ek. gorog joghurt
kardamom
stevia

Olyan szép volt, de végül összekevertem, és hamm, bekaptam.

Ebéd:

Csirkemell sütésében verhetetlen vagyok. Ezt nem lehet elrontani semmivel, csak ha kiszárítod. :) Vagy ha hozzá egy roppantul szar rizst főzöl, mert nem szoktál "A" rizst venni. És utána félve írod a pasidnak: hogy a rizs elfogyasztása után lehetséges, hogy szedheted is a sátorfád. De legalább a kukorica feldobta, meg a gomba. Végül is, ha csak nyelem a rizst, akkor az ebéd így is igazán finom.

Csirkemell rutinszerűen kisütve. Sztenderd adag: 30dkg 2 főnek, nyersen. Mármint nyersen mérve. Nyersen csak a tatárbeefsteak a jó. Az is belefér a cleanbe, csinálni fogok. 

Gomba felszeletel, wok előkészít, olaj felhevít benne, majd nagy lángon megpirítom sok-sok rozmaringos fűszerkeveréket szórva rá, ez a Fűszerésztől van, imádom. Aztán egy kis vizet enged, így már csak párolom. :) De ez is finom lett.

A végére hagyom a rizst, abban úgyis jó vagyok. Legalábbis ha jázminrizst, vagy bulgurt főzök. Kimértem a 60g-ot, pontosabban 6x ennyit, mert ebből ne kelljen mindennap nyufarknyit főznöm. Hozzá adom a kétszeres mennyiségű vizet. Ízesít, felforral, majd lehúz a tűzről és pihentet, szívja csak magába a vizet. Nézem, forgatom, megkóstolom. Mi ez a szar? Ok, nem dobjuk ki, adunk neki egy újabb esélyt. Kap vizet, mint a hervadozó növényeim. Fedő vissza rá, tűzre feltesz, néha belekavarok. Hát 10 perc múlva sem történt változás. Ok, legyen így. Megesszük, mert én már többet ma nem főzök, ez biztos. A mosogatás is hátra van, pasi ma nem kérdezte meg, hogy mit segítsen, pedig ma kedvesen megkértem volna rá. Inkább hozzákevertem a kukoricát és csendesen megjegyeztem, hogy ez bizony nem lett túl finom. Érkezett a diplomatikus válasz: oh, ettem én már a koliban elég rosszat, ne is foglalkozz vele...hát persze. Hogy utána hallgassam, hogy éheztetem és azért hízik, mert a kaja amit adok neki rossz, és repetáznia kell, valami hízlalót és egészségtelent. :)

Jelen állás szerint: egyikőnk sem lett rosszul az ebédtől és még egy párt alkotunk. Arról pedig hallgat, hogy mivel helyesítette az ebédet. De ezen csak magamban kuncogok.

Uzsi

Jön hozzám egy ügyfél - nem, kikérem magamnak, nem a testem árulom - így előtte gyorsan meg kell ennem, különben a két étkezés között kb. 5 óra telne el és ezt bizony nehezen viselném. 

Édesburgonyát sütöttem és hozzá az olaszos paradicsomszósz maradékát melegítem meg. Ezzel legalább nem lőhetek mellé.

Vacsi

Személy szerint élek-halok a mexikói kajáért, és a quesadillasért. De tortillatekercset nem ehetek. Ezért helyettesítem salátalevelekkel. Abba töltöm bele a rizst, az avokádót, a sonkaszeleteket, egy kevés joghurtot, sajtot. Nekem vacsira bőven elég, azonban ember vacsorát követel, mert ez bizony nem az.

Vasárnap gyorsan hazalátogattunk a családomhoz, és most épp anyukám volt lekvárfőzésben. Pontosabban már csak a kész lekvárt kellett tesztelnünk. Ugyanis cseresznyés meggylekvárt főzött. Először vonakodtam milyen is lehet, de annyira királyul sikeredett, hogy gyorsan lementünk és szedtünk cseresznyét, meggy meg volt otthon, így mikor este hazaértünk, nekiálltam megfőzni a lekvárt. Bevallom őszintén, szerintem az idei év leghosszabban elkészülő lekvárja ez. Nem is azért mert a magokat kellett pirgálni. Az előkészítés gyorsan ment, mert tavaly beszereztünk egy meggymagozót, ami maga az álom. Így 3 kiló gyümölcsöt kb. 10 perc alatt kimagoztunk. De maga a főzés, hát az eltart egy ideig. Kb. 2 óráig. A végén már feladtam és raktam bele lekvárfixálót, vagy minek is nevezzem, mert feladtam a sűrűsödéssel vívott harcot, ő nyert.

Megjegyzés rovat: alaposan nézzétek meg, maradt-e esetleg mag a gyümik között, ugyanis ha összeturmixoljuk, elég kemény csalódás áldozatai lehetünk, a fogorvosunk így is vastag pénztárcáját pedig még tovább duzzaszthatjuk.

Hozzávalók

1,7kg – 1,7kg meggy és cseresznye (nettó súlya kb 1.5kg – 1.5kg lesz)
1kg cukor (de inkább 80dkg-val kezdjétek, ha pedig az egészségesebb verzióját szeretnétek enni, eritritet használjatok, ott 70dkg-val indítva elegendő, nehogy túl édes legyen)
2 csomag Haas quittin lekvárzselésítő (végszükség esetére) vagy szalicil tartósítás céljából

A cseresznyét és a meggyet alaposan nézzük át és csak a legszebb és ép szemek kerüljenek a lekvárba. Mossuk meg őket, akár többször is, majd pirgáljuk ki a magokat. Lustaság fél egészség, ezért a meggymagozó a lehető legjobb ötlet volt tavaly, mert nem fogja meg a gyümölcs a kezünket, időhatékony, és nem mellesleg nem pazarlunk el gyümölcshúst.

Tegyük fel főni a gyümölcsöt, de előtte turmixoljuk össze. 

Forraljuk fel a gyümölcsöt, majd adjuk hozzá a cukrot és egészen addig főzzük, amíg a leve nagy része el nem fő, és besűrűsödik. Tesztként egy kistányérra néhány kanállal merjünk és hagyjuk kihűlni. Ha nem folyós az állaga, akkor helyén vagyunk és lehet az előzetesen kifertőtlenített üvegekbe tölteni a lekvárt. Ha még nagyon leves főzzük csak tovább. Nekem közel 2 órára volt hozzá szükségem. Figyeljünk arra, hogy a keletkező habot kanállal óvatosan merjük le róla.

Kb. 4-5 üveg lekvár készül belőle, 4-6 decis kiszereléssel.

Ízlések és pofonok, ezért az eltevésre is két megoldás van: forrón tetőt csavarni rá, és fejreállítani néhány percre, majd hagyni kihűlni. Vagy kimerni az üvegekbe, utána lefedni egy tányérral és megvárni, amíg kihűl. Utána lehet a tetejét rácsavarni.

Állati fáradt vagyok, de ennek még a héten ki kell kerülnie, mert úszni fogok a sok-sok bejegyzéssel. Több clean muffint kipróbáltam már, azonban nem igazán ízlett egyik sem. Ugyanis a gluténmentes lisztek teljesen másképp viselkednek, mint a fehérliszt. A kókuszliszttől komolyan majd megfulladtam és azt a muffint tényleg csak frissen és egy kancsó vízzel bekészítve lehetett megenni. Viszont a fehérjeporos történetek mindig is mozgatták a fantáziám, és sütöttem is vele néhány hónappal ezelőtt, de jól elkevertem a receptjét, így most újra kikísérleteztem a tutit.

Adott volt, hogy valamilyen túrósat szeretnék sütni. Először csak túrómuffinban gondolkoztam, aztán így lett belőle a túrórudi utánzat.

Hozzávalók (kb. 12-14 darabhoz)

Tészta:

3 tojás + 1 fehérje
2ek. kókuszolaj
1,5 dl tej
2 ek. zabpehelyliszt
50g csokis fehérjepor
2 ek. kakaópor
1 csomag sütőpor
3 ek. eritrit

Töltelék:

30dkg túró
1 tojás
1ek eritrit
1 reszelt citrom héja

A tojásokat kettéválasztjuk, a tészta sárgáját összekeverjük a kókuszolajjal és a szárazanyagokkal, és a tejjel. Robotgéppel alaposan dolgozzuk össze. Verjük kemény habbá a fehérjét és óvatosan forgassuk össze a más csokis alappal.

A túrót villával törjük össze, keverjük hozzá a tojás sárgáját és a fehérjét verjük fel külön. A keményre vert fehérjét forgassuk össze a túróval, ízesítsük cukorral, reszeljünk bele citromhéjat. 

Én szilikon muffinformákat szeretek használni, mert csak ki kell fordítani belőle az elkészült sütit és mosogatás után újra használhatjuk. 

Minden egyes forma aljára tegyünk egy-másfél evőkanálnyi csokis tésztát, rétegezzünk rá a túrósból, majd záró akkordként ismét a csokis tészta következzen. 

Nekem 12 vagy 14 készült ebből a mennyiségből.

180 fokosra melegítsük elő a sütőt és kb 10-12 perc alatt süssük készre. Tovább ne, mert hamar kiszárad.

A hétvégénk a kiruccanásokból áll. Szombaton bográcsozni voltunk egy baráti összejövetelen, ma keresztelőre megyünk, így a reggeli és vacsis fix étkezéseken kívül semmit sem tudtam menetrend-szerint tartani, ennek ellenére tovább fogytam.

A hétvégi poszt rendhagyó lesz, elnagyoltan megmutatom amit ettünk, de mivel két nagyszerű ételt is sütöttem, ezért ezeknek külön posztot szentelek végül.

Szombat:

A szombati nap kereteit két dolog adja meg nekünk: reggel a "kötelező" piacolás a kutyámmal, ami évek óta az egyik kedvenc programom, ő meg a piacosok kedvence a bájos kis okos fejével és szeleburdi természetével. De hát a Goldenek ilyenek :) A másik pedig esténként a sofőrködés, amivel igazán jól elszórakoztatjuk magunkat és kiszakadunk a hétköznapi malomkerékből. Pasi ilyenkor sokáig alszik és szinte csak akkorra érünk haza mikor ő felébred. Most még nagyobb szerencsém volt, mert piacolás után le tudtam ülni egy picit a frissítő levegőjű kertbe olvasni, ugyanis a reggeli sok zörgéssel járt volna, és járt is.

Már említettem, hogy megérkezett a tojásfehérjelevem, így mindenféle pazarlás nélkül tudok olyan mennyiségű rántottát készíteni, amit Ancsa előírt nekem. Kicsi undi  cucc, de világbajnok!

Tojásfehérjéből és zöldségekből sütöttem tojásmuffint. A receptjét itt találjátok:

Nekem nagyon ízlett a reggeli, de a pasitokat ne ezzel próbáljátok meg elkápráztatni, feltéve ha nem testépítő. Szerinte nem rossz, de a jó nem ilyen felkiáltással bontott asztalt. :) 

Nehezen bírtam a mai napot, mert nem volt meg a rendszer, hogy 3 óránként ehetek, így ma néhány csalást be kellett iktatnom, hogy éhen ne haljak. Bográcsolás előtt még elmentünk vásárolni, és bölcsen bekaptunk egy falatot: zöldséges lepényt, ami tulajdonképpen nagyon hajazott a tócsira, azzal a különbséggel, hogy nem volt olyan olajos és zöldséggel volt telepakolva. 

De jó, hogy ezt megtettük, ugyanis majdnem 4 óra volt, mire " ebédhez" jutott éhező kis dömper testem. Sertéspöri volt, és friss uborkát ettem hozzá, ami teljesen jól megfért a diétámmal. Azonban nemcsak én sütöttem finomságot, így meg kellett kóstolni azt a cukormentes csodakekszet is. Szívem szerint a dobozt magam elé tettem volna és kétpofára tömtem volna az arcomba, az utolsó morzsa felszippantásáig. Annyira finom volt! És persze azt is megkóstoltam, amit én sütöttem:

Ez egy teljesen cukor és lisztmentes muffin volt, fehérjepor adta az alapját, a közepébe pedig túrót sütöttem. Frissen a legfinomabb.

Vacsi

Aztán vacsit már itthon ehettünk. Rákattantam egy cikkre, olvassátok el, tök jó dolgok vannak benne:  http://buzzfeedfood.tumblr.com/post/47955416935/27-easy-ways-to-eat-healthier.

Az ok, amiért ezt belinkeltem Nektek, mert őrülten megkívántam a görög joghurtot, és így lett ebből tzatziki és a szokásos és megunhatatlan csirkemell, csípős fűszerezéssel.

Ezt igazán lebutítottam, tudom, hogy az eredeti tzatziki nem pontosan így készül, maradjunk a lebutított verziójánál: égen földön nem találtam a reszelőt, így végül julienne technikával feldaraboltam őket, bár ezt többnyire répánál használják. Zsülikéről mindig Gáspár Győzi jut az eszembe, de őt most zárjuk ki a konyhából.

A technika lényegét az alábbi cikkben látjátok meg, itt igen profin összefoglalták nekünk:

http://www.origo.hu/tafelspicc/technologia/20120726-julienne-vagas-technologia.html

Visszakanyarodva a tzatzikihez: 1 uborkát használtam fel, 1 fokhagyma gerezdet zúztam rá, ment rá kb. 2 nagy evőkanálnyi görög joghurt és a végén egy kis só. Ezt jól összeforgattam.

A csirkemelleket szép vékony szeletekre szeltem, ebből nyersen 30 dekányit sütöttem ki, ami két főre elegendő mennyiség. Legalábbis nálunk, és a diéta szerint. Mindkét oldalát néhány percig süssük, így nagyon finom és omlós húst fogyaszthatunk.

Aztán az esti filmnézés közben jött egy újabb bűnözés: ennünk kellett egy csepp dinnyét is, amiből egy egész meg tudnék enni bármikor, annyira szeretem.

Összeségében szuper kis napunk volt, féltem, hogy a kihágásommal a diétát egy picit hazavágtam, de reggel örömmel konstatáltam, hogy bizony keddhez képest, mínusz 2 kilóban vagyok.

Vasárnap:

Éjszaka elég uncsi volt a munka, nem volt igazán pörgés és ez teljesen demotiválttá tett. Ezt nem segítette elő az oltári nagy vihar hajnalban és szomszéd  kutya fejhangon ugatása sem. Ugyanis a kennelje az ablakunk alatt van, így garantált az, hogy egy éjszakát se lehessen nyugodtan végig aludni. De ezt még az 5.37-kor kellemesen duruzsló ipari kompresszor duettjével meg is lehet fejelni. 

Szóval nem indult túl békésen a napom és mindjárt indulunk a barátnőm kisfiának a keresztelőjére. 

Reggelire szendvicset eszünk: sonka, túrókrém, paradicsom és egy szelet kenyér kombójaként, de ezt már láthattátak a napokban többször is. A reggeliken nem is fogok változtatni, azonban a jövő héeti menüt már összetettem, szerintem nagyon jó dolgokkal rukkolok elő Nektek.

Mivel ma sem leszünk itthon, ezért főzni sem kell. Ma étterembe megyünk, így bizti könnyen találok a diétába illeszthető főételt. Remek lesz.

Le is csatlakozom a hálóról, szerintem holnap érkezem!

Tegnap reggel elmentünk piacolni, megvettük a legszükségesebb alapanyagokat a jövő héthez. Mivel ma is tojásos reggelit írt elő a diéta, így tojásmuffint sütöttem.

Hozzávalók (2 fő részére)

2 tojás
6 tojásfehérje (ezért veszek külön literes tojásfehérjelevet)
fél kaliforniai paprika
1 közepes fej vöröshagyma
néhány szelet gluténmentes és 90% hústartalom felett szalámi
4-5 szelet camembert sajt
1 ek. ruccola pesto
só
(opcionális 50g zabpehely)

A tojásokat szétválasztottam, a tojásfehérjéket kemény habbá vertem. A paprikát, a hagymát, a szalámit és a sajtot apró kockákra vágtam majd összeforgattam a tojássárgájával és a ruccola pestoval. Ezután óvatosan hozzálapátoltam a tojásfehérjét.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a muffinformákat 3/4-ig töltöttem és kb 12-14 perc alatt készre sütöttem. Nem a muffinformákat, hanem a formákba töltött alapanyagot.

Szeltem hozzá paprikát és uborkát, és frissen fagaysztott cseresznyéből és a gusztustalan kókuszos fehérjeporból smoothie-t készítettem. (ezt is el kell valamire használni, mert képtelen vagyok magában egy kortoyt is inni belőle, így pedig egészen elviselhetőre sikeredett.)

Szerintem nagyon finom volt, lehet, ha bacont sütök le hozzá, akkor biztosan ízletesebb lesz, érdemes lehet így kipróbálni. 

Ebből az adagból 14 darab készült, ez két főnek bőven-bőven sok. Főleg ha még a zabpehely is hozzákerül, akkor szinte megehetetlen a mennyiség.

Minden reggel, ahogy gurulok a bringámmal a munkahelyre, azon gondolkozom mit is írjak aznap, mert hát én nem vagyok egy Oravecz Nóra vagy Coelho. :) 

A reggeli állati jól indult: nem melegedett fel a lakás éjszaka,így nyugodtan aludhattunk. Egy fasza crossfiten vagyok túl 8 órára, és még maradt egy kis lelkierőm ahhoz is, hogy betekerjek az irodába. Komolyan kevésbé izzasztó és hosszú, mintha a jó öreg BKV-t használnám. Nekem továbbra is BKV, ahogy a Széll Kálmán tér is Moszkva tér. Pont. ismét kicsit szétszórt voltam, így a papucson kívül váltóruha nem került be a tatyóba, így egész nap párnázott cicanaciba nyomulhatok...jeee!

Reggeli

Edzés alatt mindig iszunk BCAA-t, amit a regenerációt segíti elő. Utána pedig lenyomjuk a sztenderd kis shaket. Most csak vaníliás volt otthon, viszont a fagyóba tettem egy cseresznyét, ezért nagyon kellemes volt, ahogy beleturmixoltam és mondhatni, reggelire egy fehérje smoothie-t toltunk. Embernek adtam még rántottát is, magamnak elcsomagoltam, hogy tízóraira elnyammogom majd.

Reggelikben nem leszek kreatív, mert amikor nem diétázom, akkor is 3 félét eszek felváltva: rántotta mindig megspékelve valamivel, túrókrém vagy tejbedara. Így nézzétek el, ha ismétlődő napok vannak, akkor belinkelem azt a posztot, ahol szépen megírtam róla az összefoglalót. Mert bár rántottát bárki tud sütni, ez zabpelyhes ám! És most nemcsak hagymát és rukkola pestot tettem bele, hanem egy kevés sajtot és sonkát is.

Ma pedig szépen elkezdek azon gondolkozni, jövő hétre mit is készítsek, ami változatos, és Nektek is hozhatok ezáltal újat. 

Emellett pedig nekidurálom magam, és feltöltök olyan posztokat is, amit olyanok is jó ízűen fogyaszthatnak, akik nem ilyen baromságokkal tömik magukat, mint én.

Ebéd & Uzsi:

Kókadozom. Végre megérkezett az az átkozott tojásfehérjelé, amiért 40 fokban kétszer kellett elslattyognom a boltba, de legalább szabályosan lehet enni a menüt. 

Ma az anyukám által készített pulykamellet ettem. ez valami isteni volt! Pulykát érdekes, ritkán sütök. 

30dkg pulykamell
bacon
1 nagy fej vöröshagyma
só, bors

Megkérdeztem, hogy készítette, ugyanis nem szeretek más tollával ékeskedni, és ugye ez nem az én remekem volt. A hagymát egy pici olajon megpirította, majd a húst alaposan megsózta, borsozta. A sütőt melegítsük elő 180 fokosra, addig a tepsiben helyezzük el a húsokat, oszlassuk el rajta egyenletesen a hagymát és a bacont, öntsünk alá egy pici vizet és kb. 30-40 perc alatt süssük puhára. ne szeljünk túl vékony szeleteket, mert különben nagyon kiszáradhatnak. 

Azt a mennyiséget ettem most is salátával, bulgurral, amit a hét elején, de konkrétan a hús felét meg kellett hagyom, mert képtelen voltam ennyit magamba tömni. Ennek mondjuk biztos a meleg is az oka. 

 Olyan brutál idő van, főleg, hogy esett, mit esett, szakadt is az eső! :) Így tényleg alig kívántam enni. Megettem az ebéd hús-maradékát, és hozzá néhány szem paradicsomot kaptam be. Ezzel szerintem estig kihúzom.

Vacsi:

A giga-megameleg annyira elharadzott, hogy a kutyámmal a Dunának mentünk. De mire visszaértünk az első kereszteződéshez - laza 300 méter - már meg is száradt. Egy kiadós dinnyét és sörön kívül nem szívesen ettem-ittam volna semmit, de mivel állítólag diétázom, parit ettem 1 csomag mozzarella sajttal és bazsalikommal. 

Holnap bográcsolni megyünk, ezért gondoltam, nekem is legyen jó, és ehessek valami kevésbé bűnözős nyalánkságot, túrórudis muffint sütöttem. De erről majd csak később. :)